Mivel a hivatalosan regisztrált új koronavírus-fertőzések száma jócskán alatta lehet a valós esetszámnak, így világszerte kutatócsoportok tucatjai kezdtek olyan vizsgálatokba, melyben szélesebb körben tesztelik a népességet, hogy kiderítsék, vajon mekkora az adott populáció átfertőzöttsége. A tudósok az emberek vérében lévő antitestek után kutatnak az úgynevezett szerológiai tesztekkel ( antitesttesztekkel ), amik bizonyítják, hogy az egyén már legyőzte a vírust, és immunissá vált. Ezek a tesztek egyrészt előnyösek, mert olyan embereket is képesek kiszűrni, akik tünetek nélkül vészelték át a fertőzést, azaz nem alakult ki náluk a COVID-19, vagy ugyan megbetegedtek, de nem tudták, hogy az volt a bajuk. Másrészt viszont van hátrányuk is, mégpedig a már a HáziPatika.com több cikkében is taglalt megbízhatatlanságuk.
Akárhogy is, az eddig eredmények még mindig csak egy számjegyű arányt mutatnak, ez pedig azt jelenti, messze még az úgynevezett nyájimmunitás , amikor már nem kell attól tartanunk, hogy a SARS-CoV-2 tömegeket betegít meg. Hogy pontosan a népesség hány százalékának kell átesnie a betegségen, hogy kialakuljon a nyájimmunitás, az új koronavírus esetében még nem egyértelmű, de a tudósok legalább 60 százalékot mondanak. Az ennél alacsonyabb arányú átfertőzöttség legfeljebb lassítani tudja a járvány terjedését, de továbbra is számítani lehet tömeges megbetegedésekre.
A The New York Times e témát körüljáró cikke szerint azonban még azokban a városokban is messze a nyájimmunitás, ahol kemény pusztítást végzett az elmúlt hónapokban a vírus.
Millióknak kellene még megfertőződnie
Mint írják, néhány országban, mint például Svédországban vagy az Egyesült Királyságban ugyan kísérleteztek a részleges korlátozásokkal, hogy így érjék el a nyájimmunitást, de a legújabb kutatások szerint még ezeken a helyeken sem haladja meg a fertőzésen átesett, tehát már immunisnak tekinthető emberek száma a 7-17 százalékot.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Még az Egyesült Államok legnagyobb gócpontjának számító New Yorkban sem volt több a fertőzöttek aránya 20 százaléknál egy, még május elején főképp boltokban és közösségi centrumokban végzett kutatás szerint. Ezt figyelembe véve, a metropolisz az út harmadát tette meg eddig a 60 százalék felé, ám máris 250 áldozat jut 100 ezer lakosra. Ez pedig azt jelenti, millióknak kellene még megfertőződnie, és tízezreknek kockáztatnia a halált, hogy kialakuljon a vágyott nyájimmunitás.
Úgy tűnik, Kínában sem jobb a helyzet. Bár hasonló felmérések zajlanak a koronavírus "hazájában", ám ezek eredményeit egyelőre nem publikálták. Mindössze egyetlen olyan tanulmány van, ami a munkába visszatérő vuhaniakat vizsgálta. A kórházi kutatás eredménye szerint közöttük 10 százalékos a fertőzésen átesettek aránya.
Eltérő, hogy hol mennyi az elég
"E kutatásokat figyelembe véve nem valószínű, hogy mostanában elérnénk a nyájimmunitást" - idézi a cikk Dr. Michael Minat, a Harvard T. H. Chan School of Public Health epidemiológusát. A szakember szerint nincs arra jó és megbízható módszerünk, hogy a nyájimmunitást rövid idő alatt biztonságosan elérjük, hacsak nem hagyjuk, hogy a vírus újra elszabaduljon. Ez azonban a többségi társadalom eddigi erőfeszítéseit tekintve nem az az út, amire lépni szeretnénk.
"Ezek a tanulmányok messze nem tökéletesek" - jegyezte meg Carl Bergstrom, a Washingtoni Egyetem biológia professzora, aki szerint arra azonban alkalmasak, hogy rávilágítsanak, mennyire terjedt el valójában a SARS-CoV-2, és milyen ütemben terjedhet tovább. A nyájimmunitásról szólva kiemelte, területenként eltérő lehet, hogy milyen arány elég az eléréséhez. Függhet például a népsűrűségtől, a társadalmi interakcióktól, de átlagban legalább a népesség 60 százalékának immunitása felett beszélhetünk kialakulásáról.
Ha lesz is nyájimmunitás, az egyéni felelősségünk megmarad
Érdekes adalék, hogy bár most mindenki a nyájimmunitás elérésében látja a védelmet, főképp míg a vakcina nem készül el, arra azonban még nincsenek széles körű bizonyítékok, hogy egy korábbi fertőzés valóban megvéd attól, hogy újra elkapjuk a vírust. Ahogy azt sem tudhatjuk, hogy azok, akik immunissá váltak, milyen erős immunitást szereztek, és ez meddig fog tartani.
Dr. Mina azt hangsúlyozza, úgy kell tekinteni a népesség immunitására, mint egy tűzszünetre, ami lassítja a járvány terjedését. Azaz, ha vírushordozóként belépünk egy szobába, ahol mindenki kitett, nagy eséllyel 2-3 embert megfertőzünk. Ha viszont olyan helyre megyünk, ahol négyből három ember már immunis, akkor legfeljebb egy embert tudunk megfertőzni, és ő sem tudja majd tömegeknek továbbadni azt. Viszont a nyájimmunitás egyáltalán nem azt jelenti, hogy immár nem kell odafigyelnünk. "A mi személyes felelősségünk, hogy ha még nem kaptuk el a fertőzést eddig, ugyanolyan marad, mint most" - hangsúlyozta Dr. Gypsyamber D'Souza, a Johns Hopkins Egyetem epidemiológus professzora, megjegyezve: a különbség csak annyi, hogy kisebb lesz a kitettségünk.
Futurisztikus plexibúrával védenék az éttermi vendégeket a koronavírustól - nézze meg, hogy nézne ki a találmány, és olvassa el a hír részleteit az nlc.hu cikkében .
