Bár sokat hallani olyan vírusokról, amelyek állatról terjednek át emberekre, egy újonnan megjelent tanulmány szerint a fordítottjára jóval többször van példa - írja az IFLScience. Zoonózisoknak nevezzük azokat a betegségeket, amelyekben a vírusok állatokról terjednek át az emberre, és nagy hatással vannak az emberi egészségre. Annak érdekében, hogy felkészüljenek a jövőbeli járványokra, a kutatócsoport 32 víruscsalád közel 12 millió vírusgenomjának elemzésébe kezdett. A céljuk az volt, hogy meghatározzák, hogyan fejlődtek és milyen mutációkat alakítottak ki, amikor különböző gazdaszervezetekre ugrottak.
"A vírusok állatok és emberek közötti átvitelének felmérésével és nyomon követésével - mindkét irányban - jobban megérthetjük a vírusfejlődést. Ezáltal remélhetőleg jobban fel tudunk készülni az új betegségek elterjedésére és a járványokra, miközben a természetvédelmi erőfeszítéseket is segítjük" - írta Francois Balloux, a tanulmány társszerzője egy közleményben. A csapat viszont meglepődött az eredményeken: az emberek ugyanannyira forrásai, mint átvevői a vírusfertőzéseknek. Az általuk vizsgált 599 eset 64 százaléka emberről házi- vagy vadállatra terjedt át (ezt hívják antroponózisnak). Ez majdnem kétszer annyi, mint az állatokról emberre terjedő fertőzések száma.
Ez mind a humán, mind az állategészségügy szempontjából fontos megállapítás. "Ha az állatok az embertől kapják el a vírust, az nemcsak az állatokat veszélyezteti, hanem az emberek számára is új problémákat okozhat. Például ha nagyszámú állatállományt kell leölni a járvány megelőzése érdekében, ahogyan ez az elmúlt években a H5N1 madárinfluenza-törzs esetében történt. Ráadásul ha egy ember által hordozott vírus megfertőz egy állatfajt, a vírus akkor is tovább élhet, ha az embereknél már nincs jelen, vagy akár új mutációkat is kifejleszthet, mielőtt újra megfertőzné az embereket" - mondta Cedric Tan, a tanulmány vezető szerzője.
Ez is érdekelhet
A tanulmány azt is megállapította, hogy a különböző gazdaszervezetekre való átugrás általában a mutációk számának megnövekedésével jár, bár azok a vírusok, amelyek már sok különböző állatot képesek megfertőzni, gyengébbek ezen a téren. Az ilyen ismeretek birtokában a kutatók könnyebben rájöhetnek, mely vírusok jelentik a következő nagy veszélyt. "Annak megértése, hogy a vírusok hogyan és miért ugranak át különböző gazdaszervezetekbe, segíthet feltárni, hogyan alakulnak ki új vírusos betegségek az emberekben és az állatokban" - magyarázta Tan.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
