Ismét bővült a vakcinapaletta: az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) sürgősségi felhasználásra engedélyezte a Johnson&Johnson csoportba tartozó Janssen Pharmaceutica-Cilag NV gyógyszeripari vállalat koronavírus elleni védőoltását felnőtteknél. Az oltóanyag egyelőre még nem kapott zöld utat az unióban (sem Magyarországon), de a cég már benyújtotta az engedélyeztetési kérelmet az Európai Gyógyszerügynökséghez, ami azt jelenti, hogy néhány héten belül erre is sor kerülhet.
Hogyan működik a Janssen vakcinája?
A Johnson&Johnson (Janssen) oltóanyaga vektorvakcina: egy ártalmatlan, szaporodásra képtelen adenovírus közvetítésével juttatják a szervezetbe az új koronavírus tüskefehérjéjének örökítőanyagát, ahol aztán - a tüskefehérje előállításához szükséges genetikai utasításokat leolvasva - a sejtek maguk kezdik előállítani azt, mielőbbi immunválaszt (antitesttermelést) generálva. Megbetegedést nem okoz. A technológia már ismert, ilyen elven működik a vállalat ebolavakcinája is. Az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közös koronavírus elleni oltóanyagának is egy replikációra képtelen adenovírus-vektor az alapja.
Milyen a hatékonysága?
A vakcinát engedélyező FDA elemzéséből az derült ki, hogy az Egyesült Államokban ez az oltóanyag a kísérletben résztvevőknél 72 százalékos hatékonysággal előzte meg az összes, 86 százalékos hatékonysággal pedig a súlyos megbetegedést - magyarázta Maureen Ferran, a Rochesteri Műszaki Intézet virológusa a theconversation.com -nak. Bár az oltás ellenére nem zárható ki a megfertőződés esélye, sokkal kevésbé valószínű, hogy az oltottak olyan súlyos állapotba kerülnek, hogy kórházi kezelésre szorulnak - tette hozzá.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Egy Dél-Afrikában végzett vizsgálat hasonló eredményeket hozott. Itt, ahol már hónapok óta a SARS-CoV-2 újabb, fertőzőbb változata dominál, a kutatók arra jutottak, hogy a Janssen-vakcina ugyan kevésbé hatékony az összes megbetegedés megelőzésében - összességében 64 százalékosnak bizonyult -, de a súlyos betegség kialakulása ellen 82 százalékban, a halálozás ellen pedig 100 százalékban véd. Az FDA a jelentésében arra is kitért, hogy az oltóanyag a brit és a brazil vírusváltozat ellen is védelmet nyújthat.
Miben különbözik a már engedélyezett, mRNS-alapú védőoltásoktól?
A legalapvetőbb különbség a technológia: a Pfizer és a Moderna vakcinája a vírussal kapcsolatos genetikai információt lipid nanorészecskébe csomagolt RNS molekula (mRNS) formájában juttatja a szervezetbe, ami a vírus tüskefehérjéjét készítteti el a sejtekkel, majd felszívódik. Ezzel szemben a Johnson&Johnson oltóanyaga egy vektort használ erre a célra: adenovírust. Gyakorlati különbségek is vannak, az egyik legfontosabb, hogy a védettség megszerzéséhez két részoltás helyett ebből elegendő egyetlen dózis.
A Janssen-vakcina tárolása és szállítása is jóval egyszerűbb, mint az extrém körülményeket igénylő mRNS-vakcináké (a Modernáét -25 és -15 °C , a Pfizer-BioNTech oltóanyagát pedig -90 és -60 °C közötti hőmérsékleten kell tárolni), így sokkal könnyebb felhasználni és egyszerűbb megszervezni vele az oltást. Minimum három hónapig hűtőszekrényben tárolható - írja a theconversation.com.
Ami a hatékonyságot illeti, nehéz összehasonlítani az mRNS-alapú vakcinákéval a klinikai vizsgálatok körülményeinek különbségei miatt. Míg a Moderna- és a Pfizer-vakcina hatékonyságát körülbelül 95 százalékra teszik, az ezt alátámasztó klinikai vizsgálatokat viszont még 2020 nyarán és őszén végezték, mielőtt az újabb, fertőzőbb vírusváltozatok elkezdtek volna terjedni. A kutatók jelenleg is keresik rá a választ, hogy ezek az oltóanyagok mennyire védenek hatékonyan az azóta dominánssá vált vírusváltozatok ellen. A Johnson&Johnson nemrégiben fejezte be a harmadik fázisú klinikai vizsgálatot 45 ezer résztvevővel, melynek során már tesztelni tudták az oltóanyag hatékonyságát is az új változatokkal szemben.
Melyiket válasszuk?
Bár a Moderna és a Pfizer-BioNTech oltásának általános hatékonysága magasabb, mint a Janssené, utóbbit pusztán ezért nem érdemes mellőzni, mert közel olyan jó a súlyos megbetegedés megelőzésében, mint az mRNS-alapúak, és ez fontos - hangsúlyozzák a szakemberek az Egyesült Államokban. Közegészségügyi szempontból lényeges, hogy minél több COVID-19 elleni oltóanyag legyen és ezeket - ha már az egészségügyi hatóságok engedélyezték - használjuk is. A Johnson&Johnson közvetlenül az engedélyezés után négymillió adag vakcina leszállítását ígérte.
Ez is érdekelhet
Magyarországon jelenleg ötféle vakcinával zajlik az oltás, ezek közül mindenki azt kapja, ami éppen jut neki, ha rákerül az oltási sor (a krónikus betegséggel élőket különféle módon rangsorolva). Az elsőként engedélyezett Pfizer-BioNTech-oltóanyag mellett a Moderna, az AstraZeneca, a Szputnyik V és Sinopham oltóanyagával is oltanak. Utóbbit múlt szerdán kezdték használni a háziorvosok.
