Egy kis őszinte önvizsgálat
Aligha van olyan ember közöttünk, aki elmondhatná magáról, hogy tökéletesen egészséges életet él. Ha őszinték vagyunk önmagunkhoz, be kell vallanunk, hogy túlcivilizált, rohanó világunkban számos dologgal rongáljuk a szervezetünket, nem mindig sikerül betartanunk a jól ismert ajánlásokat. Bizony, legtöbbször még a legengedékenyebb dietetikusok is elszörnyednének kapkodó étkezéseinken, a sok mesterséges, agyonsózott, tartósított, cukorral-zsírral teli kényelmi terméken, amit megeszünk. Kevesen mondhatják el magukról, hogy eleget mozognak, azt pedig talán még kevesebben, hogy eleget pihennek, alszanak naponta. Tele vagyunk feszültséggel, stresszel, számos egészségrontó szokással (dohányzással, alkohollal, édességgel stb.) rövidítjük az életünket. Immunrendszerünk tehát iszonyatos terhelésnek van kitéve. Sajnos, ezeken a körülményeken többnyire nem is tudunk egyik napról a másikra változtatni. Nézzük, hogyan erősíthetjük meg szervezetünk védelmi rendszerét még ilyen körülmények között is!
Pótolja az élőflórát, az immunvédelem bázisát!
Az egészséges emberi szervezetben, főleg a bélcsatornában közel félezerféle baktérium él, milliárdnyi számban, összesen mintegy másfél kilogrammnyi tömeget alkotva. Ezek túlnyomó része semmiféle betegséget nem okoz, sőt, jó szolgálatokat tesz a "hordozójának". Legfontosabbak közülük a probiotikumoknak is nevezett hasznos baktériumok, például a legnagyobb számban jelen lévő bifidobaktériumok és a lactobacillusok. Ezek a belek belső felületén megtelepedve fizikailag és (toxinjaikkal illetve növekedési faktorok serkentésével) kedvezőtlen körülményeket teremtve kémiailag is akadályozzák a patogén baktériumok szaporodását, átjutását a bélfalon. Sokféle módon hatással vannak a szervezet működésére: erősítik az immunrendszert, részt vesznek egyes vitaminok termelésében, többféle ásványi anyag felszívódásában, a zsírok, fehérjék és szénhidrátok feldolgozásában, elősegítik a bélhámsejtek működését, az anyagcserét. Jelentőségüket semmi sem mutatja jobban, minthogy az immunrendszer 70 százalékát a bélflóra teszi ki a maga hasznos, "baráti" baktériumaival.
Ezért nagyon fontos, hogy az egészséges és az egészségüket megőrizni vágyó emberek táplálkozásában rendszeresen jelen legyenek az ún. funkcionális, vagyis probiotikumokat tartalmazó élelmiszerek. Ha pedig a bélflóra egyensúlya valami (fertőzés, antibiotikumos kezelés, hasmenéssel járó megbetegedés, alkoholfogyasztás stb. miatt) felborul, és a kórokozó mikroorganizmusok javára tolódik el a benne élők aránya, úgy ajánlatos gondoskodni a probiotikumok mielőbbi, hatékony pótlásáról, visszatelepítéséről élő mikroorganizmusokat tartalmazó készítménnyel.
Segítsen a segítőinek!
A béltraktus egészségének a bélbaktériumok a legfőbb őrzői, de ezen kívül számos feladatnak eleget tesznek, például a belekben, különösen a vastagbélben élő baktériumok közül több fajta részt vesz vitaminok termelésében is. Például az itt termelődő K-vitaminok a szükségletnek mintegy a felét teszik ki. A bifidobaktériumok pedig vízben oldódó vitaminokat, például a B-vitamin családba tartozó folátot és tiamint termelnek. Ha a bélflóra nem egészséges, ezeknek a fontos vitaminoknak a termelődése is csorbul vagy leáll, és hiányállapot léphet fel belőlük.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A béltraktus egészsége más szempontból is befolyással bír az immunrendszer állapotára, hiszen az egyéb, nem itt termelődő, hanem az elfogyasztott táplálékkal bekerülő, létfontosságú, az immunrendszert erősítő vitaminoknak, ásványi anyagoknak, nyomelemeknek a felszívódása itt zajlik. Minél egészségesebb, minél jobban funkcionál a bélflóra (és ez által a béltraktus egésze), annál hatékonyabb a tápanyagok, vitaminok hasznosulása. Amikor szervezetét szeretné felvértezni, és ezért vitaminkészítményeket alkalmaz, érdemes a bélflórát is megerősítenie probiotikumokkal - ez a komplex védelem mindkét egészségvédő lépést hatásosabbá teszi.
Ez is érdekelhet
Biztosítsa a megfelelő táptalajt is!
Probiotikumoknak azokat az élő mikroorganizmusokat nevezzük, amelyek jótékony hatással vannak az emberi szervezetre. Mint minden élőnek, ezeknek is megfelelő környezetre, tápanyagokra van szükségük - ezt többek között az ún. prebiotikumok biztosítják a számukra. Ezek olyan szerves tápanyagok (például az oligoszacharidok, az inulin, laktulóz), amelyek ellenállnak az emésztőenzimeknek, így emésztetlenül jutnak le a vastagbélbe. Itt serkentik a bélflórában található, kedvező hatású baktériumok szaporodását, tápanyagot és megfelelő környezetet biztosítva a számukra. Ugyanakkor segítik több ásványi anyag (kalcium, magnézium, cink, vas) felszívódását, akadályozzák a patogén baktériumok megtapadását, és ezekre káros anyagok képződését segítik elő. Ajánlatos tehát minden esetben, amikor probiotikumok pótlására törekszünk, azzal egy időben a prebiotikumok beviteléről is gondoskodnunk. Ezek természetes forrásai a hüvelyesek, például a borsó, a bab, a csicseriborsó, ezen kívül a cikória, a hagyma, a fokhagyma, az articsóka, egyes tejtermékek, húsfélék, tésztafélék. Még célzottabb és biztosabb ezek bevitele, ha olyan, kereskedelmi forgalomban kapható probiotikus készítményt választunk a pótlásra, amely kombinált, vagyis prebiotikus összetevői is vannak.
