Magyarországon az oltandó korosztályokban az átoltottság 98 százalék körüli, ami azt jelenti, hogy a kötelező oltásokat a becslések szerint a lakosság 1,5-2 százaléka nem kapta meg előírásszerűen. Pedig a védőoltások döntő szerepet játszanak a fertőző betegségek és a pusztító járványok elleni küzdelemben, megtagadásuk miatt egy-egy legyőzöttnek hitt ragály újra felütheti a fejét még napjainkban is. Hosszú évek tapasztalatai egyértelműen alátámasztják, hogy amint valahol megbomlik az oltási rend által kifeszített védelem, ott rendre megjelennek a korábban visszaszorított betegségek.
A tájékozatlanság a fő ok
A kötelező védőoltások alapvetően két csoportba sorolhatóak: vannak életkorhoz kötötten és megbetegedési veszély miatt alkalmazottak. Az életkorhoz kötött oltások közé tartozik többek között a járványos gyermekbénulás, a szamárköhögés, a diftéria (torokgyík), a kanyaró, mumpsz és a tbc elleni vakcina is. Ezek a súlyos, klasszikus fertőzőbetegségek sokáig visszaszorulóban voltak - akárcsak a járványos méreteket öltő fekete himlő, amely a védőoltás eredményeként fokozatosan eltűnt - de még ma is léteznek, így rendkívül fontos, hogy a gyerekek rendben megkapják ellenük a védőoltásokat.
Mégis akadnak szülők (ez alól Magyarország sem kivétel), akik kikerülik az oltási rendet, az oltóanyagok esetleges mellékhatásaitól való félelem vagy egyszerű tájékozatlanság miatt. Sokáig a higanyt tartalmazó tiomerzál adalék volt a feketebárány, azonban a vakcinák eleve nem is tartalmazhatnak higanyt, mert az megölné a legyengített kórokozókat. Majd közel 20 éve egy tanulmány állította, hogy a kombinált mumpsz, kanyaró és rubeola elleni védőoltás ( MMR-oltás ) tehető felelőssé az autizmus kialakulásáért. Bár azóta már több mint 70 orvosi tanulmány támasztotta alá, hogy az oltás nem hozható összefüggésbe az autisztikus zavarok kialakulásával, a tapasztalatok szerint mégis a legtöbben ezt a vakcinázást próbálják minden áron elkerülni. Ennek eredménye, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Régiójában kanyaró és rubeola járványok vannak jelenleg is.
Szülő és orvos együtt játszhatja ki a rendszert
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Sok szülő arra alapozza döntését, hogy az úgynevezett nyájimmunitás védelmet nyújthat a védőoltást nem kapott gyermeke számára is, ilyenkor a beoltatlanok azért nem kapják el a betegséget, mert nincs kitől elkapni. Mindez csak addig működik, míg nem csökken az oltottak száma, vagy a gyermek külföldre nem utazik. Pedig a kanyaróba még akár egy fiatal, egészséges felnőtt is belehalhat.
Mivel a kötelező védőoltási rend eléri a célját, az állampolgári jogok korlátozása arányos a járványügyi biztonsággal, tehát a vakcinázást el kell végezni. A védőoltásokat megtagadó családokat a védőnői hálózatnak jelntenie kell az ÁNTSZ-nél, illetve az OGYI-nál, s adott esetben akár bírósági eljárás is indulhat a szülők ellen. Ezért nem ritka, hogy egyes orvosok, noha aláírják és bepecsételik az oltási könyvet, de nem adják be az előírt oltásokat. Bár még senkit sem buktattak le ezzel, a háziorvosi szakmán belül azonban nyílt titoknak számít, hogy vannak ilyen esetek. Mivel az egészségügyi hatóság csak konkrét esetben ellenőrizhet, ráadásul a kötelező oltások beadása legtöbbször védőnői jelenlét nélkül történik, erre nincs is sok esély, ugyanis egyik félnek - orvosnak és szülőnek - sem érdeke, hogy kiderüljön. Utólag pedig csak laboratóriumi vizsgálattal lehet igazolni, hogy a gyereknek beadták-e az oltást, amihez minden bizonnyal egy szülő sem járulna hozzá.
Miért nem éri meg kihagyni az oltást
Az orvos viszont csak akkor tagadhatná meg a vakcinázást, ha annak szakmai - bizonyos állapot vagy betegség - indoka van. Az oltások általános ellenjavallata a lázas állapot (kivétel például veszettség), immunhiányos állapot, súlyos korábbi oltási szövődmény az adott oltóanyaggal szemben, túlérzékenység az oltóanyaggal, vagy komponenseivel szemben, idegrendszeri betegség, terhesség. Ha azonban bizonyíthatóan ezen kívülálló okok miatt nem adja be a kötelező oltásokat, az súlyos következményekkel járó okirat hamisításnak számít.
Sokak szerint ezért a szülőknek komoly összeget kell fizetni, míg mások arra hivatkoznak, hogy nem pénzért, hanem meggyőződésből kénytelenek csalni az orvosok. A legnagyobb baj azonban, hogy ha csak papíron kapja meg egy gyerek az oltásait, olyan betegségek ellen is védtelen lesz, amelyek bár hazánkban nem vagy ritkán fordulnak elő, de külföldön könnyen megfertőződhetnek velük. Például Németországban, Svájcban, Olaszországban vagy Ausztriában időről időre felüti fejét a kanyaró, ugyanis ezekben az országokban ez a védőoltás nem kötelező.
- allergia, asztma, (atópiás allergiás betegségek nyugalmi szakasza); atópiás dermatitis, alimentáris tojásfehérje allergia,
- konvulzió (görcsök előfordulása) a családi anamnézisben;
- lokális szteroid kezelés;
- dermatózisok, ekcéma vagy más lokalizált bőrbetegség;
- krónikus szív-, tüdő- és vesebetegség;
- neurológiai betegségek stabil állapota (pl. központi idegrendszeri bénulás, kontrollált epilepszia) és Down-szindróma;
- újszülöttkori sárgaság;
- újszülöttkori kis súly;
- koraszülöttség;
- alultápláltság.
Ez is érdekelhet
Az Országos Epidemiológiai Központ minden évben kiadja módszertani levelét a védőoltásokról a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében. A Védőoltási Módszertani Levél az azt megelőző évi védőoltási tevékenységre vonatkozó ismereteket, hazai gyakorlati feladatokat, továbbá az oltásokkal kapcsolatos általános és specifikus indikációkat, kontraindikációkat, az oltóanyagok beszerzésére, tárolására, felhasználására, az oltási nyilvántartásokra, jelentésekre vonatkozó kötelezettségeket, szakmai ismereteket, előírásokat illetve ajánlásokat foglalja össze.
Legjobban: