Az első vakcinák engedélyeztetését követően tavaly év végén Magyarországon is elkezdhették immunizálni a lakosságot a koronavírus ellen. A kormányzati kommunikációs oldal legfrissebb adatai szerint már itthon is átlépte a félmilliót az oltottak száma, igaz, hogy közülük alig több, mint 211 ezren kapták meg a védettséget is biztosító második oltást.
Régiós összevetésben nem állunk jól
Eddig nagyjából a lakosság 2,1 százaléka van most biztonságban az immáron harmadik hullámban támadó járványtól. Az Euronews adatai alapján ezzel az átlaggal az európai országok középmezőnyének alján vagyunk. Lakosságarányosan a nagy nemzetek nem állnak túlságosan jól: Németország a lakosságának 2,3, Franciaország 1,9, míg Nagy-Britannia csupán 1 százalékát oltotta eddig be. A lista éllovasai a kisebb országok: Máltán 4,7, Portugáliában 4,3, Belgiumban pedig 3,7 százalék ez az arány.
Viszont a környező országokkal összehasonlítva sem áll túl jól a magyar vakcinázási ütemterv. A visegrádi négyek közül csak Szlovákia van egy kicsivel lemaradva tőlünk 2 százalékos átoltottsági aránnyal, a csehek a lakosság 3,4 százalékát, a lengyelek pedig a 2,5 százalékát beoltották már. A szomszédos Romániában 3 százalék, Szerbiában 2,5 százalék ez az arány.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábbi becslései szerint nagyjából 65-70 százalékos védettségre lenne szükség ahhoz, hogy kialakuljon a nyájimmunitás és a vírus ne tudjon hatékonyan terjedni. Persze az oltottak mellett a fertőzésen már átesett emberek szervezete is védett lehet egy ideig, de hogy pontosan meddig, arról egyértelmű adatok továbbra sincsenek. Ráadásul a legbiztonságosabb védettséget nyújtó oltások beadásának pontos menete sem túl átlátható itthon.
Mikor kerülünk sorra?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Oltási terv természetesen Magyarországon is készült, ám annak teljes hivatalos menetrendje nem nyilvános, csupán egy rövid kivonat elérhető belőle a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) honlapján . Ez életkor, munkakör és egészségi állapot alapján sorolta a társadalmat hét fő csoportba, amelyet aztán prioritási sorrendbe rendeztek. A hivatalos adatok szerint az oltásokat az alábbi sorrendben kapja meg a lakosság.
I. Egészségügyi és egészségügyben dolgozók
Természetesen elsődleges prioritást itthon is az egészségügyben dolgozók élveztek, akiknek napi szinten kellett érintkezniük koronavírusos betegekkel. Az orvosok, védőnők és asszisztensek mellett ebbe a csoportba kerültek az orvostanhallgatók, illetve más, egészségügyi hallgatói jogviszonnyal rendelkezők is.
Szintén az elsők között oltották be azokat a személyeket, akik egészségügyi szakképesítéssel ugyan nem rendelkeznek, de munkájuk egy egészségügyi intézményhez köti őket. Ilyenek például a kórházakban dolgozó takarítók vagy az adminisztrációs feladatokat ellátók. Az első fő csoport oltása már befejeződött, már csak azok kapják meg közülük a vakcinákat, akik valamilyen okból (például nemrég estek át a koronavírus-fertőzésen) kimaradtak.
II. Szociális ellátásban dolgozók és szociális ellátásban részesülők
Magyarországon a járvány első hullámában az idősotthonok voltak a betegség terjedésének fő gócpontjai, ezért az oltási sorrendben is kiemelt helyen szerepelnek. Az itt lakó idős, krónikus betegségekkel is küzdő emberek szervezetére különösen veszélyes lehet a koronavírus, így a lakókat és az ott dolgozókat egyaránt oltani kell, nehogy a kórokozó bejusson az intézményekbe. A hírek szerint ebbe a csoportba tartozók jelentős részét is sikerült már beoltani.
III. A fertőzés szempontjából kockázati csoportba tartozó 60 évesnél idősebbek
Az első, életkor szerint meghatározott csoport oltása zajlik jelenleg is. Azok az idősek kaphatják meg a vakcinák egyikét, akik a vakcinainfo.gov.hu internetes oldalon regisztráltak. A sajtóba kiszivárgott, részletesebb oltási rend szerint nem a regisztráció sorrendjében, hanem életkor szerinti felosztásban hívják be az embereket: először a 90 év felettiek, legutoljára pedig a 60-65 év közötti, krónikus betegséggel nem küzdő személyek kapják meg az oltást.
IV. A rendvédelmi szervek azon dolgozói, akik munkájuk során közvetlen kapcsolatba kerülnek a lakossággal
A negyedik fő csoportba a közigazgatásban dolgozók azon csoportja került, akiknek nap mint nap emberek tucatjaival kell közvetlen kapcsolatba kerülniük. Ide tartoznak a rendvédelemben dolgozók is. A hírek szerint ennek a csoportnak az oltása még nem kezdődött meg.
V. 18-59 évesek, akiknél fennállnak a fokozott kockázatot jelentő alap/társbetegségek
Azok az emberek, akikre életkoruk miatt még nem, valamilyen krónikus betegségük miatt azonban fokozott veszélyt jelenthet a koronavírus, az ötödik fő csoportba kerültek. Sajtóhírek szerint már ennek a csoportnak az oltását is megkezdték. Hogy mely alapbetegségek jelentik a legnagyobb veszélyt a koronavírus-fertőzés szempontjából, arról bővebben az alábbi cikkünkben írtunk.
VI. Kritikus infrastruktúrában dolgozók
Ebbe a csoportba azokat sorolták, akiknek a munkakörük létfontosságú az ország alapvető működésének biztosításához. Ilyen kiemelt ágazatnak minősül többek között a vasúti és közúti közlekedés, a mezőgazdaság és élelmiszeripar, a posta, a bankszektor vagy az ivóvízszolgáltatás. Ennek a csoportnak az oltása szintén nem kezdődött még el.
VII. Valamennyi 18-59 éves, akik a fenti kockázati csoportokba nem tartoznak
A legnagyobb, több mint 4,3 milliós csoportot azon emberek alkotják, akik sem életkoruk, sem egészségi állapotuk, sem munkájuk alapján nem tartoznak a kiemelten veszélyeztetettek közé. Várhatóan ők lesznek az utolsók, akik megkapják a vakcinát.
Az NNK adatai szerint országszerte több mint ötezer háziorvosi rendelőben jelöltek ki oltópontokat, illetve 102 kórházban és 120 szakrendelőben adják be a vakcinákat. Az oltásra azok a TAJ számmal rendelkező, 16-18 év feletti állampolgárok jelentkezhetnek, akiknél az elmúlt 3 hónapban nem diagnosztizálták a koronavírust, vagyis a tavaszi, első hullám során megbetegedettek olthatóak.
