Védelmező összetétel
Orrváladék tartja nedvesen az orrüreg és az orrmelléküregek falát. A belélegzett levegő a külső hőmérsékletről ebben a térben melegszik fel 31 ℃-osra, miközben relatív páratartalma az orrváladék nedvességétől 95 százalékosra dúsul. Az egészséges orrnedv vízszerűen áttetsző, a víznél kissé sűrűbb folyadék, folyamatosan naponta csaknem egy liter keletkezik belőle.
Nagy része észrevétlenül lecsurog a garatba, másik része kilégzéskor párolog el. A váladék több különböző eredetű folyadék keveréke. Jelentős részét az orrüreg légzőhámmal - csillószőrökkel borított hengerhámmal - fedett területe termeli.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az orrüreg felső részében található kicsiny szaglóhám váladéka csekély mennyiséget tesz hozzá az orrnedvhez, viszont a szagláshoz nélkülözhetetlen szagkötő fehérjéket tartalmaz. Ehhez keveredik még némi hajszálereken átszűrődött vérsavó, könny és a kilélegzett levegőből kicsapódott víz.
A váladék képződésekor két réteget, egy alsó, hígabb, a csillók mozgását lehetővé tevő és egy felső ragadós (mucinózus) réteget képez. Az ebbe tapadó szennyeződést az alul szorgoskodó csillók kitessékelik a szervezetből. A csillók igen érzékeny apróságok, ezért, bár az orrváladék összetétele némileg változik, kémhatása, hőmérséklete mindig a számukra optimális tartományba kell essen, különben elpusztulnak.
Mi folyik az orrunkból? Leginkább víz!
A friss orrváladék 90 százaléka víz, benne fontos sók - nátrium, kálium , kalcium, magnézium és klór - vannak, továbbá fontos fehérjék: albuminok, antibakteriális enzimek (lizozim), foszfatázok, amilázok, valamint interferonok és immunglobulinok - IgA, IgG és IgE - vannak. Az állandóan mozgó orrváladék tehát dúskál immunrendszeri ellenanyagokban, így akadályozza meg a vírusok, baktériumok megtelepedését. Ezek az immunrendszer előretolt osztagai. A váladék normálisan alig tartalmaz sejteket, néhány vérsejt és a hámból származó sejt, valamint immunrendszeri sejt van benne csupán.
Érdemes szemügyre venni!
Az orrváladék megjelenése és összetétele számos külső körülményről és betegségről ad felvilágosítást. Színe a belélegzett piszkos levegőből megkötött portól, szennytől a nyálka akár feketévé is válhat. A barnás, pirosas véres váladék az egyszerű orrvérzéstől a különböző gyulladásokig sok mindenre figyelmeztethet, akár tumorokra is utalhat. Az orrüregben állandóan élnek baktériumok, amelyek szintén megszínezik.
Az erős sárgászöld nyák bakteriális fertőzésre utal. Színéből és mennyiségéből, állagából következtethetünk arra, hogy a náthát okozó fertőzés mennyi ideje van a szervezetben, hol tart a gyógyulás. A náthavírusok elszaporodása az orrnyálkahártyán először vízszerű váladékozást idéz elő, - szervezetünk így akarja kiöblíteni a kórokozókat.
A nyálka ezután lassan besűrűsödik, nyúlós, fehéres színű lesz, ami a védő váladékot termelő kehelysejtek elszaporodására, illetve ezek kimerülés miatti pusztulása, valamint a fertőzött hámsejtek leválása miatti sejtpusztulásra utal. Az immunrendszeri védőanyagok feldúsulása is sűríti.
A bőséges nyálkatermelés és duzzadt nyálkahártyák miatt az orrüregek szellőzése romlik, ami kedvez a baktériumok szaporodásának. A felülfertőződés folytán a váladék elszíneződik: a sárgás szín gennysejtek, az erős sárga szín a Staphylococcus aureus, a zöld a Pseudomonas aeruginosa baktériumok jelenlétére utal. A féloldali gennycsorgás főként felnőtteknél arcüreggyulladás gyanúját veti fel.
A gennyes váladék természetesen nem csak előre, hanem a garat felé is távozik az orrüregből. Az orrváladék bakteriológiai és laborvizsgálata számos további, nem feltétlenül náthás betegség kivizsgálásához is hozzátartozik. Ha például a váladék csomós, darabos, az valamilyen fog eredetű gyulladásra utalhat.
Legjobban: