A 76 éves férfit kellemetlen meglepetés érte otthona mellékhelyiségében. Egy patkányra bukkant a vécécsészében, amikor pedig megpróbálta kimenteni a rémült rágcsálót, az megharapta két ujját is. A férfi már ekkor felkereste az egyik montréali kórházat, ahol ellátták a sebeit, valamint óvintézkedésként emlékeztető tetanuszoltást kapott, mielőtt hazaengedték volna. Csakhogy 18 nappal később ismét visszakerült az intézménybe, ezúttal már rendkívül súlyos panaszokkal – olvasható a kanadai orvosszövetség (CMA) folyóiratában megjelent esettanulmányban, amelyet a Live Science szemléz.
Addigra néhány napja tartó láz, fejfájás és hasi fájdalom kínozta. Noha a sebei begyógyultak a kezén, a vérnyomása alacsony, a pulzusa pedig nagyon magas volt. Az első vérvizsgálat kimutatta, hogy károsodott a veseműködése, a vérében pedig lecsökkent a vérlemezkék száma – azon vérsejteké, amelyek kulcsszerepet töltenek be a véralvadásban, ennél fogva a vérzések elállításában. Azonnal átszállították a kórház intenzív osztályára, ahol végül kiderült, hogy több szervének működése is leromlott, továbbá hogy vérmérgezéssel küzdött. Állapota forrásának feltárása érdekében az orvosok újabb laborvizsgálatokat rendeltek el vér- és vizeletmintából. Így derült fény arra, hogy az idős férfi szervezetét leptospirózis támadta meg.
Halált is okozhat a betegség
A leptospirózis vagy Weil-betegség egy fertőző betegség, amelyet a Leptospira nemzetségbe tartozó baktériumok okoznak. Ez a leggyakoribb állatról emberre terjedő bakteriális fertőzés: évente mintegy egymillió esetet és 60 ezer halálesetet jegyeznek fel világszerte. A leptospirózis a legtöbbször enyhe tüneteket okoz a fertőzést követő 5-14 napon belül, így például lázat, fejfájást, izomfájdalmakat. Szintén általános tünet a hányás, hasmenés, alhasi fájdalom, köhögés, illetve olykor bőrkiütések is kialakulhatnak. A betegséget bizonyos esetekben könnyű lehet összekeverni más betegségekkel, mint az influenza és a dengue-láz.
A fertőzöttek mintegy 10 százalékánál súlyos panaszok lépnek fel, ami többszervi elégtelenséghez és halálhoz vezethet. A súlyos megbetegedések esetében a halálozási arány 5-15 százalék, azok körében viszont, akiknél tüdővérzés is fellép, jelentősen magasabb, 50 százalék a mortalitási ráta. Ezzel együtt a betegség jellemzően jól reagál az antibiotikumos kezelésre, amely egyrészt felgyorsíthatja a gyógyulást, másrészt a tüneteket is enyhíti. Így történt ez a montréali férfi esetében is, aki antibiotikumkúrát és egyéb kezeléseket kapott, amelyek a veseműködését és a vérlemezkeszámát voltak hivatottak helyreállítani. Néhány nap után a tünetei sokal javultak, és elhagyhatta az intenzív osztályt.
Szokatlan fertőzési útvonal
A Leptospira baktériumok jellemzően úgy fertőzik meg az embert, ha a fertőzést hordozó állatok vizeletével vagy szennyezett talajjal, vízzel érintkezik. A kórokozót gyakran hordozzák haszonállatok, például szarvasmarhák, sertések és lovak, de terjeszthetik vadállatok is, így akár mosómedvék, valamint házi kedvencek, mint a kutyák. Az érintett állatok sokszor teljesen tünetmentes hordozók. A baktériumok többnyire sebeken — például vágásokon, karmolásokon — vagy a szemen, orron, szájon keresztül jutnak be a szervezetbe. Bár lehetséges, emberről emberre csak nagyon ritkán adódik át a fertőzés.
Ez is érdekelhet
A kanadai eset furcsasága, hogy a patkányok nyálában általában nem találhatóak meg a Leptospira baktériumok spórái, kizárólag a vizeletükben. Az esettanulmány szerzői úgy sejtik, talán a szóban forgó patkány szája átmenetileg fertőzést hordozó vizelettel szennyeződött, mielőtt megharapta a férfit. Mindazonáltal hasonlóra nem gyakran akad példa.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
