Sorra jelennek meg a tanulmányok arról, hogy az új koronavírus okozta COVID-19 hogyan teszi tönkre az egyes szerveinket, elsősorban a tüdőt. Ahogy arról már a HáziPatika.com-on is írtunk , sajnos az agyat sem kíméli a fertőzés. Néhány hónappal ezelőtt azonban még jobbára csak elképzelései voltak a kutatóknak, mi állhat egyes COVID-19-páciensek agykárosodása mögött. Feltételezték a többi között, hogy a tüdő roncsolódása miatt nem jut elég oxigénhez az agy, vagy, hogy az immunrendszer támadja meg tévesen, és ennek következtében alakulnak ki mentális zavarok, hallucinációk, kóma, stroke vagy akár bénulás. Néhány vizsgálat azonban már akkor is azt pedzegette, hogy itt valami más történik. Úgy tűnik, ezt a dilemmát sikerült most megoldania egy nemzetközi kutatócsoportnak, akik kedden, a biorxiv.org-on publikálták még szakmai értékelés előtt álló tanulmányukat, melynek eredményeiről a DailyMail számolt be .
A cikk szerint a kutatók cáfolhatatlan bizonyítékokkal álltak elő arról, hogyan veszi át az uralmat a SARS-CoV-2 vírus az agysejtek irányítása felett, hogy "elszívja" az oxigént a környezetében lévő többi sejttől, melyek így elpusztulnak. És bár eddig úgy tűnt, hogy nem a koronavírus agyi hatása az, ami megöli a COVID-19-betegeket, de a kutatók szerint az agysejtek ellenőrizetlen fertőzése halálos lehet.
Valós időben figyelték meg a koronavírus agyi invázióját
Dr. Akiko Iwasaki, a Yale Egyetem immunológusa és csapata emberi agyi "organoidokat" - emberi őssejtekből készült, apró laboratóriumban tenyésztett agyakat - és egereket használtak a koronavírus inváziójának valós időben történő tanulmányozásához. Számukra is meglepő folyamatot figyelhettek meg a kísérleteik során: a SARS-CoV-2 nemcsak hogy átveszi az irányítást a megfertőzött agysejtek felett, de fel is pörgeti azok működését.
"A koronavírussal fertőződött sejtek hipermetabolikus állapotba kerülnek, ez is mutatja, a SARS-CoV-2 milyen mértékben képes eltéríteni a gazdasejt működését, hogy azt saját céljaira használja fel" - írták a tanulmány szerzői, rávilágítva: a vírus a fertőzött agysejtet használja fel arra, hogy másolatokat készítsen magáról és megfertőzze a környezetét. Igen ám, de a közvetlen környezetében lévő sejtektől a felfokozott működésű "elszívja az oxigént", így azok pusztulni kezdenek, beindul náluk az úgynevezett katabolikus anyagcsere, azaz lebontják saját magukat.
Azt már korábban is feltételezték a kutatók, hogy oxigénhiány okozhatja az agysejtek pusztulását, ám eddig nem tudták bizonyítani, hogy az mitől alakul ki, ezért is gyanakodtak a többi között a tüdő károsodására. A most megfigyelt és leírt folyamat azonban azt is megmagyarázza, miért válik ködössé, delíriumossá egyes COVID-betegek tudata. Az idegsejtek ugyanis egymás között elektromos impulzusokon keresztül kommunikálnak, felfoghatatlan sebességgel. Ez a hatalmas autópályaszerű hálózat mindaddig zökkenőmentesen működik, amíg megvan az egység. De, mint a kátyúk az úton, az elhalt agysejtek is úgy szakítják meg ezt a kommunikációs láncolatot, azaz az agyi információk áramlását. Ezért van az, hogy a COVID-betegek agya hasonló tüneteket mutat, mint egy Alzheimer-kórosé , vagy traumás agysérülést szenvedetté.
A betegek akár 84 százalékát is érinthetik
A tanulmány szerzői megjegyzik, a vírusfertőzések általában nem tartanak elég hosszú ideig ahhoz, hogy az Alzheimer-kórra jellemző mértékű pusztítást okozzanak, de ha egy vírus képes elpusztítani az agysejteket, ahogyan azt a SARS-CoV-2 teszi, az már okozhat memóriazavarokat vagy akár delíriumot is. A tanulmányok pedig azt sugallják, a COVID-19-ben szenvedők jelentős részénél bekövetkezik mindez.
Egy, a New England Journal of Medicine-ben júniusban publikált kutatás szerint a COVID-19-betegek 84 százalékánál jelentkeztek neurológiai tünetek, például fejfájás, delírium, memória- vagy figyelemzavar, égő vagy szúró érzés. Egy másik tanulmányban megfigyelt betegek egyharmadánál írtak le neurológiai tüneteket. A koronavírusban elhunyt betegeknél pedig a boncolási vizsgálatok során veszélyes agyi ödémára utaló jeleket és elhalt agysejteket is találtak.
Biztató jelek is vannak
Most, hogy egyértelmű, a koronavírus megtámadhatja az agyat, a tudósoknak rá kell jönniük, hogyan jut be a SARS-CoV-2 oda és mit kell tennünk ellene. Szerencsére azonban ezzel kapcsolatban egy nappal később, szerdán megjelent egy biztató tanulmány, melyben arról számoltak be a kutatók, hogy egy COVID-19-beteg agyi-gerincvelői folyadékában a fertőzés elleni antitestekre bukkantak. Amikor pedig egy agyi organoidnál bevetették ezeket az antitesteket, azok képesek voltak megvédeni az agysejteket a fertőzéstől. Ez mindenképp egy biztató jel, hogy a fejlesztés alatt álló oltóanyagok vagy antitestkezelések - ha a vizsgálatok során is igazolódik a felvetés - megvédhetik az agyat a koronavírustól.
Kanadában már a jövő év elején lehet védőoltás koronavírus ellen - a részletekért olvassa el társportálunk, az nlc.hu cikkét .