2018-ban a beadott oltások száma nem növekedett, és a stagnálás különösen a szegényebb országokra, illetve a válságövezetekre volt jellemző. Kimutatták, hogy 2010 óta az oltottsági arány megállt 86 százalék körül, ez pedig szakértők szerint még mindig túl alacsony, még akkor is, ha belekalkulálják a nyájimmunitás jelenségét is. Ez utóbbi - amennyiben a közösségben elegendő számú oltott ember él - elvileg védelmet nyújt a nem oltottaknak is. Tehát minél több ember oltanak be, annál valószínűbb, hogy az oltást nem kapó gyerekek is biztonságban vannak.
Veszélyben a szegényebb országok
"A vakcinák a legfontosabb eszközök közé tartoznak a járványok megelőzésében" - szögezte le Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO vezetője. Mint mondta, a mélyszegénységben és a válságövezetben élő gyerekekhez tudják a legnehezebben eljuttatni az oltóanyagokat, de veszélyben vannak az otthonukat elhagyni kényszerülők is.
A jelentés kiemeli, hogy 2018-ban a kanyarós esetek száma több mint a kétszeresére nőtt, ezáltal majdnem elérte a 350 ezret. "A kanyaró jó példa arra, mennyi teendőnk van még a megelőzhető betegségek ellen vívott harcban" - hívta fel a figyelmet Henrietta Fore, az UNICEF igazgatója. A végső cél az, hogy a világon az összes gyerek megkapja a szükséges oltásokat.
Ez is érdekelhet
A világ oltatlan gyerekeinek csaknem fele mindössze tizenhat országból származik: Afganisztánból, a Közép-afrikai Köztársaságból, Csádból, a Kongói Demokratikus Köztársaságból, Etiópiából, Haitiról, Irakból, Maliról, Nigerból Nigériából, Pakisztánból, Szomáliából, Dél-Szudánból, Szudánból, Szíriából és Jemenból. Ha közülük megbetegszik valaki, a legsúlyosabb egészségügyi következményekkel lehet számolni, és sok esetben nem kapják meg a szükséges kezelést sem.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
