A skarlátot, avagy régies nevén vörhenyt a Streptococcus pyogenes baktérium egyes törzsei váltják ki. Ugyanez a baktériumfaj a többi között középfülgyulladást, tüdőgyulladást, agyhártyagyulladást és kötőhártya-gyulladást is okozhat fertőzés esetén, továbbá gyakran ez áll a torokgyulladás hátterében. Ahogy az Betegségek A-Z rovatunk vonatkozó leírásában olvasható, típusos skarláton az emberek 30-40 százaléka esik át, enyhébb fertőzések révén viszont felnőttkorra közel mindenkinél kialakul bizonyos fokú védettség.
A cseppfertőzéssel terjedő skarlát főleg a téli időszakban gyakori, és jellemzően az 5 és 15 év közötti korosztályt érinti. A tavalyi és az idei évben egyaránt a korábbi évek átlagánál magasabb esetszámokat jegyzett és jegyez fel a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK). A legfrissebb jelentés szerint november közepéig közel 6 ezer fertőzést regisztráltak az országban idén, ami közel háromszorosa a 2018 és 2022 közötti időszak éves átlagának. Magyarán a skarlát napjainkban is gyakran előforduló betegség, amely ellen nincs védőoltás. Antibiotikumokkal hatékonyan kezelhető, ehhez azonban fontos felismerni az intő jeleket, majd orvoshoz fordulni azokkal.
Mely tünetek árulkodhatnak skarlátról?
Ha gyermekünk óvodai, iskolai közösségében tudunk skarlátos betegről, az már eleve gyanúra adhat okot, amennyiben ő maga is megbetegszik. A fertőzés okozta tünetek jellemzően a baktériummal történő érintkezést követő két-három napon belül jelentkeznek először. Kezdetben torokfájás és nyelési nehezítettség, magasra szökő láz, hányinger és hányás, hasfájás, a nyaki nyirokcsomók megnagyobbodása jelezheti a bajt. Az intenzív gyulladás skarlátvörös színt eredményezhet a torokban, illetve felléphet tüszős mandulagyulladás – a mandulákon ilyenkor foltszerű lerakódások láthatók.
Ugyancsak a skarlát jellemző tünetei közé tartozik az úgynevezett málnanyelv. Eleinte fehér lepedék vonja be a nyelvet, amelynek széle és hegye már ekkor is élénkvörössé válik. Néhány nap múltán aztán a lepedék letisztul, helyén pedig a nyelv felülete vöröslő és szemcsés textúrájú – innen kapta nevét is a málnanyelv. Emellett a lágy szájpad és a nyelvcsap is vörös, ödémás lehet, pontszerű bevérzések is láthatók akár rajta.
A típusos skarlát a kezdeti panaszok után bőrtüneteket is kivált. Eleinte az arc és a nyak területén mutatkoznak kiütések, amelyek lassanként a törzsre és a végtagokra is átterjednek. Egészen apró, pontszerű kiütések ezek, amelyektől a bőr vörössé és grízes tapintatúvá válik, mintha csúnya napégést szenvedett volna a beteg. Eközben a száj körül sápadtság mutatkozhat. Mindazonáltal előfordul, hogy a bőrpanaszok enyhébb formában jelentkeznek csupán, esetleg a lágyékhajlatra korlátozódnak.
A skarlát kezelése
A házi gyermekorvosok a tünetek és az adott területre jellemző járványügyi tendenciák, valamint szükség esetén torokváladék-mintán végzett laborvizsgálatok alapján állítják fel a skarlát diagnózisát. A betegség kezelése bakteriális fertőzés lévén antibiotikumkúrával történik. A gyógyszerek általában gyorsan elpusztítják a kórokozót, így a gyógyulás is hamar elkezdődik. Mint azt a Clevelandi Klinika írja, a bőrkiütések körülbelül egy hét után visszahúzódnak, azt követően viszont jellemző a hámlás, amely hetekig elhúzódhat. Szintén több hétig duzzadtak maradhatnak a gyógyult gyermek nyirokcsomói. Az antibiotikumkezelés során fontos pontosan betartani az orvosi utasításokat: még ha gyermekünk állapota javul is, nem szabad idő alatt abbahagyni a kúrát. Tüneti kezelésként láz- és fájdalomcsillapítókat is alkalmazhatunk.
Összességében tehát, mint arra a Mayo Klinika felhívja a figyelmet, mindenképpen javasolt gyermekünket orvoshoz vinni, amennyiben:
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
- magas, 38 Celsius-fok feletti láza van;
- a nyaki nyirokcsomói megduzzadnak és esetleg fájnak is;
- vöröslő kiütések jelennek meg a bőrén.
