Száz évvel ezelőtt, 1918 tavaszán újabb megpróbáltatás elé állt az első világháborúban már kivéreztetett emberiség: egy rejtélyes járvány néhány hónap alatt emberek százezreivel végzett, majd ahogy jött, olyan gyorsan el is tűnt. Mire lecsengett a járvány, az emberiség 2-4 százalékát fertőzte meg az influenza első ismert típusa, és 1-2 százalékát meg is ölte. A világon nagyjából 500 millió ember kapta el, a halálos áldozatok számát pedig 50 millióra becsülik.
A betegségben az volt különösen megrázó, hogy elsősorban fiatal, életerős embereket támadott meg és ragadott el, míg az idősebbek jobb eséllyel úszhatták meg a fertőzést. Ma már tudjuk, hogy az akkor spanyolnáthának hívott betegséget (aminek annyi köze volt Spanyolországhoz, hogy ott nem működött háborús propaganda, így elsőként az ottani lapok foglalkozhattak a tömeges megbetegedésekkel) az influenzavírus egyik típusa váltotta ki. Bár az elmúlt évszázadban az orvostudomány óriási fejlődésen ment át, manapság az emberiség sokkal védtelenebb egy világméretű influenzajárvánnyal szemben, mint 1918-ban volt - idézi egy amerikai kutató szavait a Qubit .
Ezért jelent óriási veszélyt az influenza
A spanyolnátha a 18-45 év közötti korosztályban szedte a legtöbb áldozatot, az Egyesült Államok fokozottan érintett területein a várandós nők háromnegyedének életét követelte. A halált okozó tünet valószínűleg az immunrendszer túl heves reakcióját, majd összeomlását kiváltó citokinvihar volt, ennek működéséről pedig még mindig nagyon keveset tudunk.
Annyi biztos, hogy a járványok azokon a helyeken terjednek a legjobban, ahol viszonylag kis helyen sok ember tömörül össze. A Föld mai lakossága több mint háromszorosa a száz évvel ezelőttinek, és az emberiség legnagyobb része a nyomornegyedeknél alig jobb körülmények között él vagy többmilliós metropoliszokban. A vírusoknak így több lehetőségük van emberről-emberre vándorolva egyre hatékonyabbá válni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az emberek nagy száma mellett az állatok túltenyésztése is komoly gondot okoz. Az uralkodó elképzelések szerint a spanyolnátha kórokozója egy madárvírusból alakulhatott ki, és az Egyesült Államokban épp abban az időben nagyüzemivé váló pulykafarmokon dolgozó farmereket fertőzte meg elsőként. Így a fajok tömeges együttélése is óriási veszélyt jelent a szakemberek szerint.
Szintén problémát jelent az influenza esetén a viszonylag alacsony átoltottsági arány, a vakcinák pedig csupán szezonális védettséget biztosítanak. Az oltóanyaggyártáshoz használt, legyengített vírustörzseket csirkeembriókban nevelik, így azok folytonos mutációjuk során ahhoz alkalmazkodnak, az embereket támadó variánsok viszont az emberi szervezethez adaptálódnak. Ez pedig újabb kihívás elé állítja a vakcinagyártó cégeket.
A kutatók emiatt egy hatékonyabb, univerzális influenzavakcina kifejlesztését sürgetik, amely a lehető legtöbb vírustörzs kombinációját tartalmazná. A tudományos világ több komoly szereplője is kongatja a vészharangot: Nagy-Britannia országos tisztifőorvosa, Jonathan Van-tam szerint nagy valószínűséggel egy közönséges influenzajárvány lesz a következő, az emberiséget megtizedelő betegség.
