A Cambridge-i Egyetem kutatói az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) számoltak be a felfedezésről, amely részben megmagyarázhatja, hogy az éjszakai műszakban is dolgozók miért betegszenek meg könnyebben, és miért gyakoribbak télen a fertőző betegségek . „Ha rossz napszakban találkozik az ember a kórokozóval, az sokkal súlyosabb akut fertőzést idézhet elő” – közölte Akhilesh Reddy, a kutatócsoport vezetője.
A kísérletek során az orrukon keresztül fertőztek meg egereket a herpeszvírus egy változatával. A pihenőidejük elején, tehát az éjjel aktív rágcsálóknál reggel. A testükbe jutott kórokozók mintegy tízszer hatékonyabban szaporodtak, mint az aktív napszakban beadott vírusok.
Azoknál a genetikailag módosított egereknél, amelyeknek hiányzott a „belső órájuk”, vagyis a napi bioritmust szabályozó kulcsgénjük (BMAL1), ott a napszak nem befolyásolta a fertőzés terjedését, „a vírusok állandó intenzitással szaporodtak” – mondta Rachel Edgar, a tanulmány vezető szerzője.
Amikor sejttenyészeteken tesztelték a vírus terjedését, hasonlót tapasztaltak: a bioritmus génje nélküli sejtkultúrában a herpeszvírus minden napszakban ugyanúgy szaporodott. Ezután megvizsgálták az influenzavírus szaporodását a sejttenyészetekben és ugyanezt az eredményt kapták.
A bioritmus és a vírusfertőzés összefüggése a járványokra is befolyással lehet. A kutatók azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a BMAL1 jelű gén az embernél télen kevésbé aktív, mert sok vírus télen gyakrabban okoz fertőzést.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az eredmények azt is megmagyarázhatják, hogy az éjjeli műszakban is dolgozók miért lesznek gyakrabban áldozatai a krónikus betegségeknek és a vírusfertőzéseknek.
Ez is érdekelhet
Forrás: MTI
