Még a koronavírus-járvány első hulláma alatt olvasott egy cikket Vattay Gábor, az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékének vezetője, amelyben felvetődött a kérdés: vajon megmondható-e a napi áldozatok számából, hogy meddig tarthat a koronavírus-járvány? "Akkor még azt gondoltam, hogy választ hamarosan elolvasom majd az újságokban, de ez elmaradt. Nem értettem, miért nem számolta ki ezt senki. És akkor elkezdtem kvázi hobbiból megnézni, hogy ezt a problémát hogyan lehet az általam korábban tanultakkal modellezni" - mesélte a szakember a Népszavának. Mint mondta, a második hullámnál már egészen pontosan megmutatták modellek, hogy az iskolai őszi szünet után hirtelen megáll majd a napi halottak számának emelkedése.
Mire számíthatunk a számok alapján?
Az Egyesült Királyságban és Portugáliában már kezdetét vette a negyedik hullám, és az eddigi adatok alaján az lehet mondani, hogy bő két hetente megduplázódik a napi új fertőzöttek száma. Izraelben pedig a lakosság túlnyomó többségét már beoltották ugyan, mégis nagyon hirtelen elindult egy újabb járványhullám, és a két héttel ezelőtti napi néhány esetről néhány százra ugrott a számláló, és átlagosan ötnaponként duplázódott a fertőzöttek száma. Ami pedig a halottak számát illeti, Izraelben vagy Portugáliában egyelőre nem lehet megmondani, hogy az új, delta névre keresztelt - korábban indiaiként emlegetett - koronavírus-variáns milyen arányú halálozással jár, Nagy-Britanniában viszont már elindult az exponenciális növekedés - a számok viszont még így is viszonylag alacsonynak mondhatók. A napi halottak száma itt körülbelül 26 naponként duplázódik.
Ilyen jövő elé néz Magyarország
Magyarországon jelenleg még semmi nyoma a negyedik hullámnak, azt viszont tudjuk, hogy a delta variáns már a mi országunkba is bejutott. Vattay úgy kalkulál, hogy az esetszámok felfutása valószínűleg valamikor a nyáron fog bekövetkezni, a külföldi nyaralások pedig az eddigihez képest is felgyorsítják a vírus behozatalát és terjedését. A nagy robbanás azonban várat majd magára, a magas átoltottsági arány miatt ugyanis a legtöbben csak tüsszögést, köhögést és lázat tapasztalnak majd, de súlyos eset és áldozat eleinte kevés lesz. Aztán egy napon - nagyjából 2 hónap leforgása után - már annyi fertőzött lesz, hogy a koronavírus eléri azokat az időseket, akiknek az immunrendszere a védőoltás ellenére sem bírja leküzdeni a betegséget, és akkor már felveszi a halálozás is a korábbi tempót. Az a kérdés, hogy akkor mit teszünk majd - mutatott rá a szakember.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Időben kell lépnünk
"Most még van két hónapnyi előnyünk, amíg mindaz nálunk is lejátszódik, ami most Nagy-Britanniában, Izraelben, Portugáliában zajlik. Ezzel együtt azt gondolom, hogy nagyjából a negyedik hullám lesz az utolsó nagy köre a vírusnak, aztán a megbetegedési és a halálozási arányok nagyjából hasonlítani fognak az influenzajárványéhoz" - véli Vattay Gábor. Kiemelte ugyanakkor, hogy a járványmodellek egyértelműen igazolták azt, hogy a megfelelő lépésekkel egyetlen napot sem érdemes késlekedni, ugyanis az is több száz ember életébe kerülhet. "Ha azt látjuk, hogy újra elkezd felívelni a járvány terjedése, akkor minél hamarabb meg kell hozni a szükséges intézkedéseket" - hangsúlyozta.
Koronavírus: jelek, hogy az indiai mutánst kaptuk el - olvassa el a részleteket!
