A járomspórás gombák környezetünkben mindenhol előforduló fonalas gombák. Otthonában is találkozhat vele az ember akár egy penészes gyümölcs vagy kenyér héján. Ezek a gombák nagyon ritkán, de megbetegíthetik az embert. A mukormikózis a bőrön súlyos szövetelhalással járhat, de kialakulhatnak a tüdőt, illetve a központi idegrendszert érintő fertőzések is. A betegség halálozási rátája 60-90 százalék közé tehető. A pandémia alatt az ilyen gombafertőzések száma jelentősen megnőtt, különösen Indiában és Amerikában.
A járomspórás gombák ellen jelenleg nincs hatékony gyógyszer. Az egyik leggyakrabban használt szer az amfotericin B, amely azonban károsítja a veséket. A másik probléma, hogy a gombák elleni, úgynevezett antifungális szerekkel szemben ellenállóvá, rezisztenssé válhatnak a járomspórás gombák.
A Bolyai-ösztöndíjas dr. Nagy Gábor vezetésével az SZTE Mikrobiológiai Tanszék kutatói e rezisztencia kialakulásának molekulárisbiológiai hátterét igyekeznek feltárni. Az ergoszterin a gombák sejtmembránjának egyik fontosabb összetevője, amely szerepet játszik annak stabilitásában, szerkezeti kialakításában. Bizonyos antifungális szerek az ergoszterin előállítását gátolják, mások pedig a vegyülettel komplexet képezve megbontják a sejtmembrán szerkezetét. A szegedi kutatók vizsgálatai azt mutatják, hogy a járomspórás gombák képesek előállítani olyan származékokat, amelyek stabilan beépülnek a sejtmembránba.
A szakemberek a többi között számítógépes szimulációkat alkalmazva azt vizsgálják, hogyan hatnának az új antifungális szerek ezekre a folyamatokra. A kutatások hozzájárulhatnak új antifungális szerek kifejlesztéséhez, amelyek hatékonyabbak és kevésbé toxikusak, mint a jelenlegi kezelések, de a jövőben akár vakcinafejlesztéshez is felhasználhatók lehetnek az eredmények.
Az SZTE weboldalán hosszabb interjút is olvashatsz a témáról dr. Nagy Gáborral.
Ez is érdekelhet
Borítókép: Kovács-Jerney Ádám/SZTE
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
