A szakembert az InfoRádió Aréna című műsorában kérdezték, elsőként az itthoni fertőzöttek számának ismételt emelkedéséről. Szlávik doktor ezzel kapcsolatban azt mondta, a növekedésben a brit mutánsnak van szerepe, amely jobban terjed a közösségben, és valamivel agresszívebb is. "Megfigyelték a klinikusok azt is, hogy másfajta betegséget okoz, gyakoribb a láz, a köhögés, az izomfájdalom, az orrfolyás. Ezek a mutánsok a klinikai képet is megváltoztatják. Ez eléggé aggasztó, hiszen nagyon sok olyan hírt hallunk, hogy például a dél-afrikai mutáns igenis agresszívebb, mint a korábbi változatok. Ezért is fontos a világot minél hamarabb beoltani" - szögezte le.
"A vírus nem tud velünk szemben nyerni"
Az infektológus arról is beszélt, hogy a védőoltás hatékonyságát egy vagy két mutáció még nem befolyásolja, a vakcinák ugyanis nem egy-, hanem többféle tüskefehérje ellen a védenek. Mindazonáltal, ha nagyon sok mutáció jön létre, akkor a védőoltáson változtatni kell - tette hozzá a főorvos, aki szerint a gyógyszergyártók azt ígérik, hogy néhány hónap alatt képesek az új mutánsok ellen ellenálló védőoltásokat is kifejleszteni. "Itt már a vírus nem tud velünk szemben nyerni" - fogalmazott.
Az interjú során szóba kerültek az oltás után esetlegesen tapasztalható kellemetlen tünetek is. Szlávik János hangsúlyozta, az mRNS vakcinákra jellemző, hogy a második oltás egy picit több reakcióval jár, mint az első. A vektorvakcináknál, a Szputnyiknál és az AstraZenecánál, vagy akár a kínai vakcinánál a második oltás után viszont nem erősebbek ezek a reakciók. Kérdésre válaszolva elmondta: egyelőre még nem lehet tudni, meddig védett az ember egy betegség vagy a vakcináció után, csak állatkísérletekből lehet következtetni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Sok "rendkívül szimpatikus összeesküvés-elmélet" terjed
Az oltás iráni bizalom növeléséről úgy vélekedik, csak komoly kampány útján lehetne elérni. "Olyan hiteles szakembereknek kell elmondaniuk, hogy ezek az oltások mit tudnak, akiknek az emberek hisznek. Elhiszik azt neki, hogy tényleg ez egy hatékony és semmilyen súlyos mellékhatással nem rendelkező oltás. Az a baj, hogy nagyon sok olyan, egyébként rendkívül szimpatikus összeesküvés-elmélet terjed, amit az emberek talán könnyebben elhisznek, mint amit én mondok. Nem hisz nekem, amikor azt mondom, hogy általában a védőoltásoknak nincsenek hosszú távú mellékhatásaik" - húzta alá a szakember, aki úgy folytatta: ezek a védőoltások a klinikai fázisokon végigmentek, és az, hogy az úgynevezett fázis 3 vizsgálatokat nem fejezték be néha, nem azt jelenti, hogy a védőoltásnak baja van, hanem hogy világjárvány van.
Szlávik doktor arról is meg van győződve, hogy a Magyarországon eddig oltásra került és most oltásra készülő Szputnyik és Sinopharm vakcina hatékony és biztonságos. "A védőoltásoknál általában két évet szoktak nézni, de már egy év eltelt, és semmi jel nem utalt arra, hogy bármely védőoltásnak lenne bármilyen hosszú távú súlyos mellékhatása. A védőoltások helyi reakciói eltörpülnek ahhoz képest, ha valaki koronavírus-fertőzött lesz, mert annak súlyos következményei lehetnek rövid távon és hosszú távon is" - mutatott rá az infektológus.
Mint elmondta, az ún. hosszú COVID egyre gyakoribb, ma már minden harmadik betegnek hosszú hónapokig tartó panaszai maradnak koronavírus-fertőzés után. "Nagyon ritka az ilyen típusú vírusbetegség, ami ilyen következményekkel jár" - állítja a szakember.
A pécsi Virológiai Nemzeti Laboratórium is részt vesz egy nemzetközi projektben, amelynek célja egy potenciálisan hatásos, új terápiás gyógyszer kifejlesztése a koronavírus-fertőzés kezelésére. A héten már meg is indult a klinikai vizsgálat Németországban, a hazai tesztelés pedig szervezés alatt áll. Részletekért olvassa el korábbi cikkünket .
