Új, állatoktól származó kórokozók okozhatnak világjárványokat - állítják brit és amerikai szakemberek.
"A jövő betegségei onnan fognak származni, ahol az emberek közeli kapcsolatba kerülnek főemlősökkel. Ez jellemző Nyugat- és Közép-Afrikára, ahol az emberi közösségek gyorsan nőnek, míg az erőforrások kifogyóban vannak" - mondta a tanulmány egyik szerzője, Amy Pederson az észak-angliai Sheffield városának egyeteméről.
A kutatók szerint a legesélyesebb szuperjárvány-forrás Nyugat- és Közép-Afrika lehet.
A tanulmány szerzője hozzáteszi, hogy onnan is várhatóak új víruskitörések, ahol emberek korábban érintetlen, elszigetelt területekre vándorolnak. A fertőzést legalább annyira okozhatják patkányok vagy denevérek, mint egy emberszabású emlős.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Nyugat- és Közép-Afrikában is erőteljesen irtják az erdőket, ezért a vadállatok egyre kisebb élőhelyre szorulnak és egyre közelebb kerülnek az emberekhez. Emiatt ezek a kórokozó hordozók közelebbi kapcsolatba kerülnek az emberekkel.
A Brit Királyi Társaság Ügyei folyóiratban közzétett tanulmány arról számol be, hogy az elmúlt három évtizedben hogyan terjedtek át olyan, eredetileg állatok által hordozott betegségek, mint az AIDS, az ebola, vagy a madárinfluenza az emberekre. A szerzők szerint az emberhez genetikailag közel álló főemlősök - majmok, csimpánzok, gorillák - jelentik a legnagyobb veszélyt, mivel a hasonló szervezeti felépítés és immunreakciók miatt sokszor hasonló mikrobákra érzékenyek.
Az emberhez genetikailag legközelebb álló főemlős a csimpánz: velük 8,6 millió évvel ezelőtt volt egy közös ősünk is. Az emberek négyszer akkora valószínűséggel kaphatnak el valamilyen kórt csimpánztól, mint például a colobus majomtól, akikkel 34,4 millió éve vált el fejlődési utunk.
Korábbi kutatások szerint a szerzett immunbetegség szindróma (AIDS) is feltehetőleg egy csimpánzról terjedt át az emberre. 25 millió ember halt meg ebben a betegségben, mióta 1981-ben először regisztrálták.
Azonban a távoli rokonság sem egy életbiztosítás, állítja ez az új kutatás. Egyes kórokozók, különösen a vírusok, ügyesen alkalmazkodnak. "A madárinfluenza, a Nyugat-Nílus vírus és a Hendra vírus is óriási evolúciós távolságot tett meg az emberek megfertőzése felé" - állítja a kutatás vezetője, Jonathan Davies a santa barbarai Kaliforniai Egyetemről.
A madárinfluenza és a Nyugat-Nílus vírus egyaránt madarakban található, míg a Hendra vírust a denevérek hordozzák.
A kutatók szerint a kockázatokat a fajok közötti vírusátadás megelőzésével lehetne csökkenteni. Olyan projektekbe kellene pénzt fektetni, melyek megelőzik az ember-állat érintkezést, illetve korai riasztóhálózatok kialakítását finanszírozzák egy esetleges járványkitörés elterjedésének megelőzésére.
A februári Nature brit magazinban közzétett tanulmány szerint az elmúlt 50 évben közel megnégyszereződtek az új betegségek. A szerzők akkor Kelet-Ázsiát, az indiai szubkontinenset, a Niger deltatorkolatát és az afrikai Nagy Tavak régióját jelölték meg, mint új, állat által hordozott betegségek valószínű melegágyát.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint 30 milliárd dollárba került 2002-2003-ban a SARS, ami valószínűleg a kínai denevérektől származik. A betegségbe körülbelül 800 embert halt meg a világon.
Ez is érdekelhet
Copyright AFP, [2008] / Translation Medipress
