Világszerte a legtöbb akut hepatitisz fertőzést a hepatitisz E vírus (HEV) okozza. A fertőzés típusosan néhány hét alatt lezajlik, azonban vannak olyan esetek, mikor akut májelégtelenség alakul ki. A fertőzés elsősorban a fekálival terjed a szegény, elmaradott régiókban, ahol az embereknek nincs hozzáférésük a tiszta vízhez, így természetes vizekből nyerik a napi vízszükségletüket.
A közelmúlt kutatási eredményei azonban ráilágítanak, hogy a helyzet nem ennyire egyértelmű. A HEV a jóléti társadalmakban is előfordul, olykor tehetős társadalmi rétegekben is. A vírus transzmissziójának módja is változott. Újabban állatról emberre is átvihető, azaz zoonozisként is számon kell tartani. A vírusgazda leggyakrabban a sertés. A nem megfelelően kezelt húskészítmények fogyasztása vagy a sertésürülékkel való kontaktus során a vírus az emberbe jut. A nyugati világban már ismertek a behurcolt esetek is, az endémiás területekről érkező turisták beviszik a vírust az eddig érintetlen országokba. A HEV felütötte a fejét 2017-ben az Egyesült Királyságban és Franciaországban is.
Nem csoda, hogy a virológusok érdeklődése a HEV felé fordul. A Stellenbosch Egyetem is nagy hangsúlyt fektet a hepatitisz kutatásra, Dr. Tongai Maponga volt az, aki az első krónikus E vírus fertőzéses esetet mutatta be. Újabb kutatási adatok szerint ugyanis a HEV szintén krónikus fertőzést képes kialakítani és fenntartani elsősorban a legyengült immunrendszerű betegekben. Dél-Afrikában, ahol a HIV társadalmi szintű probléma, kiemelten lehet számolni a krónikus E-vírus fertőzés megjelenésével.
A HEV-nek jelenleg 3 genotípusa ismert. A krónikus HEV fertőzés ritkán alakul ki az 1-es és a 2-es genotípusok mellett. A 3-as viszont, mely képes állatról emberre terjedni lehet a felelős a krónikus fertőzésért. A fokvárosi egyetem vezetésével eddig 16 sertésfajt tanulmányoztak és bizonyították, hogy már találkoztak az E vírussal. Ez azt jelenti, hogy potenciálisan azok az emberek is találkoznak a vírussal, akik ezeknek a sertéseknek a húsából fogyasztanak. A kutatók szerint ez nem jelenti azt, hogy fel kell hagyni a disznóhús fogyasztással, de még szigorúbban kell ellenőrizni a húskészítmények előállítását illetve nem szabad a sertés ürüléket közvetlenül az élővizekbe engedni. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy nem csak a háziasított sertések hordozhatják az E hepatitisz vírust, hanem a vaddisznók és számos más vadon élő állat is, melyekről még nem bizonyosodott be, de erősen gyanítható a vírushordozás.
Ez is érdekelhet
Forrás: otszonline.hu
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
