"Annak érdekében, hogy pillanatképet kapjunk a közösségimédia-használati szokások változásáról, és annak mentálhigiénés vonatkozásáról, 170 fő válaszait vettük górcső alá egy 20 kérdéses online kérdőív segítségével a koronavírus-járvány első hullámának csúcsidőszakában. Az adatok rögzítése 2020. április 22-e és május 11-e között történt, még a korlátozó intézkedések feloldása előtt, így a résztvevők reálisabban érzékelhették magukon a változásokat a járvány előtti időszakhoz viszonyítva" - ismertette a kutatást végző Sándor Alexandra Valéria kommunikáció- és médiaszakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológia Doktori Iskolájának doktorandusza.
Több időt töltünk a közösségi oldalakon
Arra a kérdésre, hogy összességében hogyan változott a közösségi média használatára fordított saját idő a koronavírus -járvány idején a válaszadók 19 százaléka azt válaszolta, hogy "nagymértékben megnőtt", 36 százalékuk pedig azt, hogy "valamennyire megnőtt". "Nem volt más választásom, mint sokkal gyakrabban használni a közösségi médiát, mert a gyermekem iskolája megköveteli, hogy a tanárok Facebook-csoportokon keresztül tartsák a szülőkkel a kapcsolatot" - fogalmazott az egyik kitöltő a járvány miatti változásokra vonatkozó nyitott kérdésnél. Egy másik válaszadó pedig azt írta, mindennap 1 órás videóhívása van a családjával és a barátaival, pedig korábban ez nem volt jellemző. A válaszadók többsége egyébként már napi 2 óránál is többet tölt a közösségi oldalakon, míg ez a járvány előtt csupán 9 százalékukra volt igaz.
Nőtt a depresszió kockázata is
Az önreprezentáció intenzitásának megfigyeléséhez a kitöltők nyilatkoztak arról is, hogy milyen gyakorisággal tettek közzé vagy küldtek magukról és közeli hozzátartozóikról (beleértve a házi kedvenceiket is) képeket, illetve videókat az egyes közösségi média platformokon a járvány előtt és alatt. Kiderült, hogy az új típusú koronavírus felbukkanása óta a 18 százalékuk naponta többször is megosztott ilyen tartalmat a Messengeren, míg saját bevallásuk szerint a járványt megelőzően mindössze 8 százalékukra volt jellemző ugyanez.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A depresszióval való összefüggés vizsgálatára pedig a résztvevők kitöltötték a nemzetközileg elismert és gyakran használt Patient Health Questionnaire 2 (PHQ-2) rövid kérdőívet is, amelyben arra válaszoltak, mennyire volt jellemző rájuk, hogy csökkent az érdeklődésük és az örömük a tevékenységeik során, valamint éreztek-e mostanában szomorúságot, lehangoltságot vagy reménytelenséget. Ennek alapján a teljes mintában szereplők 16 százalékánál merült fel a súlyos depresszív zavar kockázata, míg azok között, akik naponta legalább egyszer küldtek magukról vagy közeli hozzátartozójukról képeket és videókat a Messengeren, 19 százalékra növekedett a válaszaik alapján veszélyeztetettek aránya.
"Az eredmények azt mutatják, hogy a koronavírus-járvány miatti korlátozó intézkedések alatt megnövekedett a közösségimédia-használat, aminek köszönhetően az önreprezentatív tartalmak közlése is gyakoribbá vált. A válaszokból az is kiderül, hogy összefüggés állhat fenn a mentális egészség és a közösségimédia-használati hajlandóság növekedése között, amelyet mindenképpen érdemes nagyobb elemszámú, esetleg reprezentatív mintán is megvizsgálni a jövőben. Most az volt a legfontosabb, hogy a járvány jelentette módszertani kihívások és időbeli korlátok mellett is sikerüljön legalább kísérleti jelleggel rávilágítani az önreprezentációs célú közösségimédia-használat változásaira, azok természetére és lehetséges mentálhigiénés következményére" - összegezte a kutatást Sándor Alexandra Valéria.
Meg akarták verni az orvosokat a koronavírusban elhunyt beteg rokonai - a részletekért olvassa el társportálunk, az nlc.hu cikkét!
