Kullancsinvázió
Ahhoz képest, milyen kicsi, alig észrevehető ízeltlábúról van szó, a kullancs komoly riadalmat okoz, vannak szép számmal olyan családok is, akiket az erdőn-mezőn járástól, kirándulástól is visszariaszt a velük való találkozás gondolata. A félelem egyrészt jogos, hiszen nem egyszerűen egy kellemetlen viszketést okozó rovarcsípésről van szó, hanem egy többfajta betegséget terjesztő vérszívóról.
A kullancs ugyanis, miközben a bőrünkbe fúródik és a hajszálereinkből, vérünkből táplálkozik, a nyálát visszaöklendezve megfertőzhet minket azokkal a vírusokkal, baktériumokkal, amelyeket a potrohában hordoz. Másrészt ez a félelem, a természetjárásról való lemondás nem old meg semmit, hiszen a kullancs Magyarországon annyira elterjedt, hogy ma már nemcsak az erdőkben, legelőkben, ligetekben, hanem a gondosan ápolt városi parkokban, kertekben is találkozhatunk vele. Sőt, dr. Kapiller Zoltán a Kullancsszövetség legutóbbi sajtótájékoztatóján érdekes fejleményről számolt be: ma már a föld alatt, a patkósorrú denevérek által lakott barlangokban, és a tengerszint feletti 1500 méteres magasságban is megtalálhatók - pontosabban, megtalálhatnak minket - a kullancsok.
Új fejlemény az is, hogy olyan kullancsfajták, amelyek eddig egyetlen gazdaállatra "specializálták" magukat, most új áldozatokat keresnek és találnak maguknak: így például az eddig csak a sünökön fellelhető kullancsok akár házi kedvenceinket, macskákat, kutyákat is megtalálják, így új fajták kerülhetnek az ember közvetlen környezetébe is.
A "klasszikus" kullancsszezon a tavaszi-nyári időszak, ekkor szaporodnak el leginkább. Sajnos a klímaváltozás kedvez a kullancsinváziónak, az enyhe telek alatt a vérszívók nem pusztulnak el, így lényegében egész évben jelen vannak a természetben. A kullancsbetegségek évente frissülő térképén megfigyelhető, hogy Budapest és agglomerációs körzete, valamint Pest, Nógrád, Vas, Zala és Somogy megye tartozik a legfertőzöttebb területekhez Magyarországon.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Vak kullancs is talál eret…
Magyarországon több mint 18-féle kullancs él, közülük kilenc okoz betegséget. A fertőzést terjesztők aránya egy-egy területen 10-30 százalékra tehető, vagyis átlagban minden negyedik kullancs fertőző!
A kullancs a melegvérű állatokat - az embert is - a növényeken megbújva érzékeli. A szem nélküli vak kullancs a földtől egy-másfél méterre, a facsemeték, bokrok levelein telepszik meg, a hátsó lábain lévő karmaival kapaszkodik és onnan vetődik áldozatára. A másik testszagából, a kilélegzett szén-dioxidból és a zörejekből tudja, eljött a támadás ideje, bőrön, ruhán, állatszőrön átkapaszkodik, majd vért keresve az erekig befúrja magát. A "látó" kullancs alulról támad, a fűszálak fonákjáról kúszik fölfele.
Súlyos kórok okozója
Mint dr. Vészi Zsuzsanna gyermekorvostól megtudtuk, a leggyakoribb, kullancs által közvetített fertőzés az ún. Lyme-kór. Ez a Borrelia burgdorferi baktérium okozta betegség a szervezetben kezelés nélkül akár évtizedekig megbújhat, de ha időben észre veszik, antibiotikummal jól gyógyítható. A Lyme borreliosist a kullancsokból, a kullancscsípéskor keletkező nyílt bőrsebbe kerülő baktériumok okozzák. Emberről emberre semmilyen formában sem terjed. Beteg állatról emberre kullancsok közvetítésével jut át. Legjellegzetesebb klinikai tünete a vándorló bőrpír, amely általában néhány napos lappangási idő után a csípés helyén jelentkezik. A bőrelváltozás mindig kis kerek folt formájában kezdődik, majd a széli részeken terjedve, középen halványulva, gyűrűt formál. A bőrjelenséget enyhe helyi fájdalom, égő érzés, ritkán viszketés kísérheti, de felléphet magas láz, fej- és izomfájdalom, valamint agyi izgalomra utaló tünetek is. Igen ritkán, a kullancscsípés után 1-2 hónap múlva szívpanaszok és neurológiai tünetek is jelentkezhetnek. A betegségből az utóbbi évtizedben évente 992-1258 igazolt eset fordul elő. Védőoltás ugyan nincs ellene, de viszonylag jóindulatú és antibiotikumokkal jól gyógyítható.
A Lyme-kórnál ritkább, de annál jóval súlyosabb kórkép a vírus okozta agyvelő-és agyhártyagyulladás. Itt a halálos kimenetel sem ritka, és a betegek közel fele a gyógyulás után maradandó bénulásra számíthat. A kullancs-enkefalitisznél a vírus a szervezetbe és a vérkeringésbe jut, hőemelkedést, egynapos lázat produkál. Ha az immunrendszer gyenge, akkor a kórokozó sikerrel támad, magas láz mellett, a fejfájástól a maradandó bénulásig különféle idegrendszeri tünethez vezethet. Az orvostudomány ilyenkor csak az életveszély elhárítására képes. De az erős immunrendszerű, a védőoltással ellenállóvá tett szervezet súlyosabb következmények nélkül átvészeli a fertőzést.
Óvintézkedések
A kullancs csípése ellen zárt ruházattal, rovarriasztó szerekkel lehet védekezni. Ha mégis kullancsot találunk, fontos, hogy mihamarabb távolítsuk el, ne várjunk orvosra, kivéve, ha kényes helyre - fül, köldök, nemi szerv - fúrta be magát, akkor ugyanis jobb sebészhez fordulni vele. A patikából beszerzett kullancs-kiszedő kanállal, vagy szemöldökcsipesszel az állatot a szájszerveinél kell elkapni, és egyetlen erőteljes mozdulattal kirántani. Ha "beszakad a feje", nem kell pánikba esni, hisz a fertőző nyálát nem ott, hanem a potrohában tárolja. Később tűvel - akár a szálka - a bent maradt rész eltávolítható. Tilos a kullancsra bármit rákenni, tekergetni, mert azzal csak azt érjük el, hogy visszaöklendezi a nyálát.
Ez óvintézkedések mellett a legfontosabb az lenne, hogy minél többen oltassák be magukat és gyermekeiket a legveszélyesebb kullancs által okozott betegség, a kullancs-enkefalitis vírusa ellen. (Ennek ideális ideje tél végén, tavasz elején van, hogy a nyárra, a táborozások, túrák, kirándulások, vagy akár játszótéri, szabadtéri játékok idejére a védettség kialakuljon.)
A teljes védettség kialakulásához egy év alatt három oltást kell kapnunk. Az úgynevezett gyorsított oltási séma a kullancsfertőzött területre utazóknak ajánlott. Ekkor az első két oltás között két hétnek kell eltelnie, majd a harmadik oltást legfeljebb egy év múlva kell kérni. Három év múlva még egy "emlékeztető" vakcinára van szükség, ezt követően elegendő ötévente felfrissíteni a védőhatást.
Részletesebb információkat a www.kullancsinfo.hu lapon találhatnak.
