A harmadik kategóriába tartozó fertőzöttek, bár nem kerülnek kórházba, azoban lassan épülnek fel, és sokáig szenvednek a panaszoktól - a Time szerint az ilyen eseteket hosszú vagy hosszan tartó COVID-nak (long COVID) nevezzük. Már most ezreket érinthet Európában és az Egyesült Államokban, vannak betegek, akik 16 vagy annál több hétig is tapasztalnak panaszokat. Egy 13 amerikai államot vizsgáló felmérésből kiderült, hogy a kórházi kezelésben nem részesülő koronavírus-fertőzöttek 35 százalékánál két-három hét elteltével is jelen voltak a fertőzés tünetei. A COVID Symptom Study nevet viselő kutatás eredményeiből pedig - amely vizsgálat során több millió amerikai, brit és svéd vezette egy applikáció segítségével panaszai alakulását - arra jöttek rá a szakemberek, hogy az alanyok 10-15 százaléka hosszú távon szenvedett a szimptómáktól.
Több teória is van a lehetséges okokról
A jelenségről egyelőre kevés információ áll rendelkezésre, nem ismert például, milyen a hosszú COVID gyakorisága vagy az időtartama, illetve, hogy kiket érinthet a leginkább. Az azonban ismert, hogy tünetei közé tartozik a fáradtság, a légszomj, a mellkasi fájdalom, a fejfájás, az izomfájdalom és az erős szívdobogásérzés, amely szimptómák sokaknál hol felerősödnek, hol enyhülnek. Számos érintett arra sem képes, hogy újra munkába álljon, ellássa a gyerekeit vagy sportoljon.
Azzal kapcsolatban, hogy mi idézheti elő a hosszú COVID-ot, jelenleg három teória létezik:
- mivel a páciens immunrendszere nem képes megfelelően reagálni, a vírus folyamatosan sokszorozódik, ami elhúzódó tüneteket okoz;
- a kórokozó túlhajtja az érintett immunrendszerét, ez pedig testszerte gyulladásokat generál;
- a vírus közvetlenül a fertőzöttek szerveit teszi tönkre.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Változtatni kellene
A hosszú COVID-dal küzdők helyzete nem csak azért nehéz, mert sokáig együtt kell élniük a zavaró tünetekkel. Az esetek többségében nem veszik őket komolyan, az orvosok elbagatellizálják a problémát, vagy éppen félrediagnosztizálják a valós betegséget. Ennek következtében azonban az érintettek nem kapnak megfelelő támogatást, segítséget, állapotuk pedig csak tovább romlik, és akár komoly szövődményekkel is szembenézhetnek.
Dr. Lynne Turner-Stokes rehabilitációs szakember azon kevés orvosok egyike, akik a hosszú COVID tanulmányozásával foglalkoznak. Véleménye szerint minden olyan fertőzöttnek, akinek 2-3 hónap elteltével is vannak tünetei, komplex szűrésen kellene átesnie, hogy kiderüljön, a COVID-19 okozott-e valamilyen egészségügyi komplikációt. Mint hangsúlyozta: ha a hosszú COVID-dal küzdőknél első körben nem érnek el javulást, rehabilitációs klinikára lenne célszerű irányítani őket, ahol speciális kezeléssel segítenének rajta. Hogy mindez minél hamarabb megvalósulhasson, azonnal el kellene kezdeni kiépíteni az ehhez szükséges rendszert.
A rehabilitációs intézmények egyébként a hosszú COVID-dal kapcsolatos kutatások számára is tökéletes körülményeket biztosítanának, az eredmények pedig hozzájárulnának a páciensek hatékonyabb diagnosztizálásához és kezeléséhez, illetve új terápiás megoldások kifejlesztéséhez - részletezte dr. Turner-Stokes. Dr. Nisreen Alwan közegészségügyi szakember pedig úgy vélekedik, ahhoz, hogy a helyzet javuljon, első lépésként minden esetben komolyan kellene venni a hosszú COVID-dal küzdők panaszait. "Nemcsak azt kell mérnünk, hány ember hal bele a betegségbe, hanem az is ugyanúgy számít, mennyien maradnak életben" - szögezte le.
Embereken tesztelik a dohányhoz hasonló növényből készülő koronavírus-vakcinát - a részletekért olvassa el társportálunk, az nlc.hu cikkét.
