Érdemes megemlíteni, hogy nem a SARS-CoV-2 az egyetlen koronavírus, amellyel napjainkban érintkezésbe kerülhetünk. A náthavírusok között is több koronavírust ismerünk például, még ha ezek nem is okoznak olyan súlyos megbetegedést, mint amilyen a COVID-19 . Mindazonáltal a különböző fertőzések vizsgálata fontos információkkal szolgálhat arra vonatkozóan, hogyan reagál az emberi immunrendszer a koronavírusok családjába tartozó patogének támadására. Mint azt az intézmény közleménye írja , a kaliforniai Scripps Research kutatóközpont munkatársai legújabb tanulmányukban arra voltak kíváncsiak, milyen hasonlóságok fedezhetők fel a megfázásért felelős koronavírusokkal és a SARS-CoV-2-vel szembeni immunreakciók között, kutatásuk során pedig biztató felfedezést tettek.
Elektronmikroszkóp segítségével felfedeztek ugyanis egy olyan antitestet, amelyet a náthát okozó koronavírusokkal szemben kezd először termelni az immunrendszer, de az új típusú koronavírus-fertőzés nyomán is akcióba lép. "A pandémia előtt gyűjtött vérminták elemzése, majd azok COVID-19-betegektől vett mintákkal való összehasonlítása révén rábukkantunk egy antitesttípusra, amely keresztreakciót mutatott mind az ártalmatlanabb koronavírusokra, mind a SARS-CoV-2-re" - fogalmazott Raiees Andrabi, a Scripps Research kutatója, a tanulmány társszerzője. Későbbi tesztek alkalmával az antitest a SARS-CoV-1-et, azaz a 2002-2003-as SARS-világjárvány kórokozóját is képes volt semlegesíteni laboratóriumi körülmények között.
Újabb koronavírus-járványok üthetik fel a fejüket a jövőben
Andrabi elmondta, a keresztreaktív antitestet valószínűleg egy memória B-sejt termeli. Ezek a sejtek az immunrendszer esszenciális részei: képesek úgymond "emlékezni" egy adott kórokozóra az első fertőzést követően, majd évtizedeken át keringenek a véráramban, készenlétben állva arra az esetre, ha ugyanaz a típusú fertőzés ismét bekövetkezne. A mostani esetben a kezdeti fertőzést valamelyik nátháért felelős koronavírus váltotta ki, a B-sejtek azonban COVID-19 ellen is működésbe léptek, felismerve a fenyegetést. Az általuk termelt antitestek a vírus tüskefehérjéjének bázisához kötődtek, márpedig ez a terület nagyjából minden vírustörzs esetében azonos.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A felfedezés fontos lépés lehet egy minden koronavírusra általánosan kiterjedő oltóanyag kifejlesztése felé, egyszersmind védelmet nyújtva jövőbeli újabb járványok esetén is. "Valószínű, hogy a jövőben újra fel fog bukkanni egy másik halálos koronavírus. Amikor pedig ez bekövetkezik, felkészültebbnek kell lennünk" - szögezte le Dennis Burton, a Scripps immunológiai és mikrobiológiai intézetének vezetője. "A SARS-CoV-2 és más gyakori koronavírusok elleni, kereszreaktív antitest beazonosítása egy biztató előrelépés a széles körű vakcinák vagy terápiák felé vezető úton" - tette hozzá. Az eredményeket bemutató tanulmány a Nature Communications című tudományos folyóiratban jelent meg.
