Nagyon aggasztó hírek érkeztek 2017 januárjában arról, hogy a reméltnél és elképzeltnél sokkal gyorsabban terjed a baktériumok között már az utolsó, még hatásos antibiotikumokkal szembeni rezisztenciát kialakító génmódosulás. Alig pár nappal később az Egyesült Államokból érkezett a hír, hogy egy nő olyan baktériumfertőzésbe halt bele, ami már az összes létező antibiotikumra rezisztens volt - írja a 444.hu .
Az Oregoni Állami Egyetem kutatói azonban megalkottak egy molekulát, ami képes megfosztani a baktériumokat az ellenálló képességüktől. Az erről szóló cikk a Journal of Antimicrobial Chemotherapy című szakfolyóiratban jelent meg.
Ebben a kutatók ismertetik, hogy a baktériumok antibiotikum-rezisztenciáját egy gén, az új-delhi Metalo-beta-lactamáz (NDM-1) alakítja ki. Ez a gén a kromoszomális DNS-től függetlenül is örökíthető, mi több, a baktériumok egymással érintkezve is képesek átadni egymásnak. Ezért is terjedhet sokkal gyorsabban az antibiotikum-rezisztencia közöttük.
Az új molekula, a PPMO (peptide-conjugated phosphorodiamidate morpholino oligomer) hatástalanítja az NDM-1-et, így a korábban rezisztens baktérium újra védtelen lesz a penicilinszármazékokkal szemben, amiket modernebb antibiotikumokra már rezisztens törzsek ellen utolsó lehetőségként vetnek be.
Kísérleteik során rezisztens E-coli kórokozókkal fertőzött egereknek adtak egyszerre egy meropenem nevű penicilinfélét és PPMO-t. A kettős kezelés hatására a az egerek nagyobbik része le tudta győzni a fertőzést. Vagyis az új molekulával együtt újra hatásosak lehetnek ezek az antibiotikumok a bakteriális fertőzések ellen.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Forrás: 444.hu
Ez is érdekelhet
