A brit Cambridge-i Egyetem és a kínai Fudan Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy miként befolyásolja a szülés módja a gyerekek kanyaró elleni védőoltásának hatékonyságát. Összesen több mint 1500 Hunan tartománybeli gyermektől vettek rendszeresen vért születésüktől kezdve egészen 12 éves korukig. E mintákat aztán laboratóriumban elemezve követték nyomon, hogyan alakul a kanyaró elleni antitestek oltás utáni szintje a korai életévek során – olvasható a brit felsőoktatási intézmény hétfői közleményében.
Mint kiderült, az első dózis vakcina a császármetszéssel született gyerekek 12 százalékánál nem hozta meg a remélt immunválaszt, így ők lényegében nem szereztek ilyen módon védettséggel a fertőző betegséggel szemben. Eközben a hüvelyi úton született gyerekek körében ugyanez az arány csupán 5 százalék volt. A Nature Microbiology című folyóiratban közölt tanulmány szerzői szerint az eltérés hátterében az újszülöttek bélflórájának fejlődése állhat. Korábbi kutatások is igazolták ugyanis, hogy hüvelyi szülés során a kicsik közvetlenül érintkeznek édesanyjuk mikrobiomjával, ami aztán a saját immunrendszerük fejlődését is elősegíti. Császármetszés során viszont elvész ez a rendkívül értékes behatás.
Mindezek nyomán a kutatók hangsúlyozzák, hogy rendkívül fontos lenne, hogy a császármetszéssel született gyerekek kapjanak egy második adag oltást is, amely révén már ők is biztosabban védetté válhatnak. Ismert, hogy az úgynevezett nyájimmunitás elérése érdekében a teljes népesség 95 százalékának védetté kell válnia a kanyaróra, így megelőzve a járványok kialakulását. Hosszú távú immunitás pedig két oltással érhető el. Magyarországon a mumpsz, a kanyaró és a rózsahimlő ellen adott MMR-vakcina a kötelező gyermekkori védőoltások közé tartozik. Az első dózist 15 hónapos, a második, emlékeztető oltást pedig 11 éves korban kapják meg a gyerekek.
Ez is érdekelhet
Számos ország van azonban, ahol nem sikerült eddig elérni a 95 százalékos átoltottságot, beleértve például az Egyesült Királyságot is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján globálisan csak a gyerekek 83 százaléka kapta meg első kanyaró elleni oltását egyéves koráig 2022-ben, ami a legalacsonyabb arány 2008 óta. Eközben a kanyaró az egyik legfertőzőbb betegség a világon. A védőoltás 1963-ban történt bevezetése előtt még rendszeresen kialakultak nagyobb járványok, amelyek becslések szerint átlagosan évente 2,6 millió halálesetet okoztak a Föld országaiban.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
