Korábban öt HIV-fertőzött pácienst tekintettek "gyógyultnak": egy berlini, egy londoni, egy düsseldorfi, egy New York-i és egy kaliforniai beteget. Ők daganatos betegségük miatt mind csontvelőátültetésen estek át, és olyan donortól kaptak őssejteket, aki hordozta az úgynevezett CCR5 génmutációt. Ez a mutáció megakadályozza, hogy a HIV bejusson a szervezet sejtjeibe. A genfi beteget súlyos leukémiája miatt 2018-ban szintén őssejtátültetéssel kezelték, de az ő donorjában nem volt jelen a CCR5 génmutáció – számoltak be róla csütörtökön a brisbane-i AIDS-konferencián részt vevő francia és svájci kutatók.
A Genfi Egyetemi Kórház orvosai azonban 20 hónappal az után, hogy a férfinél leállították az antiretrovirális kezelést, nem találtak HIV-vírust a szervezetében. A kutatók nem zárják ki, hogy a férfi visszaeshet, de mint mondták, most hosszú távú remisszióban van. A férfinél 1990-ben diagnosztizálták a HIV-fertőzést. Az antiretrovirális gyógyszereket 2021 novemberéig szedte. Akkor esett át csontvelőátültetésen, amely után azt javasolták neki, hogy hagyja el a gyógyszereket. Két korábbi, őssejtátültetésen átesett páciensnél azonban, akikre bostoni páciensekként hivatkoznak, néhány hónappal azt követően, hogy abbahagyták az antiretrovirális gyógyszereket, visszatért a HIV.
Asier Saez-Cirion, a francia Pasteur Intézet tudósa, aki Brisbane-ben bemutatta a genfi páciens esetét, elmondta: az, hogy a férfi szervezetében több mint egy évvel a gyógyszerek elhagyása után sem jelent meg ismét a vírus, jelentősen növeli annak esélyét, hogy ez a jövőben is így maradhat. Hozzátette, lehetséges, hogy a genfi páciensnél a transzplantáció eltüntette az összes fertőzött sejtet anélkül, hogy szükség lett volna a CCR5 génmutációra. De az is elképzelhető, hogy a transzplantáció után kapott immunerősítő kezelés játszott szerepet a történtekben.
Ez is érdekelhet
Sharon Lewin, a brisbane-i konferenciát szervező Nemzetközi AIDS Társaság elnöke ígéretesnek nevezte a genfi páciens esetét. Ugyanakkor óvatosságra is intett: mint mondta, ahogy a bostoni pácienseknél tapasztalták, a vírusnak akárcsak kis maradványa is a HIV-fertőzés kiújulásához vezethet. A hosszú távú remisszió esetei táplálják a reményt, hogy a HIV-fertőzést egy nap tényleg meg lehet gyógyítani. A csontvelőátültetés ugyanakkor durva és kockázatos beavatkozás, és nem járható út a világszerte élő vírusfertőzöttek milliói számára. Ez csupán azoknak nyújthat utolsó reményt, akiket súlyos rákbetegséggel kezelnek, egyúttal HIV-fertőzöttek is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
