Évente 700 000 gyermek hal meg agyhártyagyulladásban - Segíthet a védőoltás
Magyarországon 10 fertőző betegség ellen kötelező és egyben ingyenes a védőoltás. A Közös Kincsünk a Gyermek nemzeti csecsemő- és gyermek-egészségügyi program kiemelten foglalkozik az oltással megelőzhető betegségekkel és a primer prevenció fontosságával. Sokan költségoldalról közelítik meg a vakcinációt, vagyis hogy mennyibe kerül az oltás, ugyanakkor egy másik felfogás szerint ez befektetés a jövőbe.
Az oltások széles körű használatával nagyon sok súlyos betegséget lehetett megszüntetni, mint például a gyermekbénulást és a fekete himlőt.
Az emberiség állandó versenyben áll a kórokozókkal. Az antibiotikumok csak átmeneti megoldást jelentenek, mivel előbb vagy utóbb rezisztencia alakul ki ellenük. Ha sikerül is csatát nyernünk a kórokozókkal szemben, csak átmenetileg lélegezhetünk fel, hiszen a "természet" válaszol erre. Ez azt jelenti, hogy új kórokozók jelennek meg, amelyek ellen új harcot kell indítanunk. Ezért azt mondhatjuk, hogy az igazi megoldást egy kórokozó ellen az oltással történő eradikáció jelenti.
A pneumococcust, amely a Streptococcus pneumoniae nevű baktérium rövidített elnevezése, már az 1800-as évek vége óta ismerik. Több mint 90 típusa ismert, de közülük csak néhány okoz súlyos, akár halálos kimenetelű megbetegedést.
A pneumococcus évente több mint 700 000 öt év alatti gyermek halálát okozza világszerte, s hazánkban is évente több mint 50 gyermek szenved súlyos fertőzést, egy részük maradandó károsodást, vagy meghal a megbetegedések következtében. Különösen veszélyeztetettek a két hónapos-kétéves korú csecsemők. Ez a baktérium olyan betegségeket okozhat, mint az agyhártyagyulladás, a vérmérgezés, a tüdő- és a középfülgyulladás. Jelenleg hazánkban az agyhártyagyulladás vezető kórokozója, és ugyanez mondható el a középfül- és a tüdőgyulladásról is. Sajnos a hazai epidemiológiai adatok korlátozottak, mivel csak a pneumococcus okozta agyhártyagyulladás bejelentendő betegség.
Magyarországon 2007 januárjától a kiemelten magas rizikójú gyermekeknek 70 százalékos társadalombiztosítási támogatással írható a pneumococcus elleni vakcina, ami hatalmas segítség a rászorulóknak, de le kell szögeznünk, hogy ettől nem várható széles átoltottság. Pedig a vakcináció igazi hasznát és egyben értelmét a közösség szempontjából kellene vizsgálnunk. Nem is tudom, mi lett volna, ha csak a rizikócsoportba tartozó gyermekeket oltottuk volna például a gyermekbénulás ellen. A pneumococcus elleni oltásnál megfigyelték, hogy a széles körű oltások bevezetését követően nemcsak az oltott csecsemőknél, hanem az oltást nem kapott időseknél is jelentősen csökkent e betegségek előfordulása: a 65 év felettiek esetében több mint 64 százalékkal. Ez az úgynevezett populációs vagy "herd" immunitás, vagyis hogy a beoltott emberek védik meg a nem oltottakat a populációban.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A pneumococcus elleni vakcina ajánlott oltásként 16 000 forintba kerül, ám a táblázatból kiderül, hogy a direkt, azaz a kezelés költségeit és az indirekt, azaz a szülők kieső munkaóráinak költségeit figyelembe véve az oltás beadása költséghatékony.
A pneumococcusfertőzések gyakorisága, a szövődmények súlyossága, valamint a kedvezőtlen antibiotikumrezisztencia-viszonyok szükségessé teszik a megelőzést, s erre a védőoltás az egyetlen hatékony módszer. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) márciusi közleményében ez eddigi eredmények ismeretében publikálta álláspontját, miszerint a konjugált (összetett) pneumococcus elleni vakcina felvételét javasolja a tagországoknak a nemzeti immunizációs programjukba. A világ 21 országában - ebből 12 az Európai Unióhoz tartozik - a csecsemőkori pneumococcus elleni vakcináció már a nemzeti immunizációs program része.
Az 1990-es években hazánk az elsők között vette be a kötelező oltások közé a HiB-vakcinát, példát mutatva a többi nemzetnek a járványügy területén. A 21. századi Magyarországnak újra lehetősége van arra - követve a WHO ajánlását -, hogy a pneumococcusvakcináció terén is vezető szerepet töltsön be a régióban.
A szerző az Országos Gyermek-egészségügyi Intézet főigazgatója, gyermekgyógyász, infektológus szakorvos
Ez is érdekelhet
x
