Veszettség vírusát mutatta ki a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bekecsen egy elhullott kecskében és gidájában a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A Nébih március elején Bekecsen már egy rókában is kimutatta a veszettség vírusát, a térségben pedig jelenleg is érvényben van a 90 napos ebzárlat, amelyet az állategészségügyi hatóság rendelt el a korábbi eset miatt.
A veszettség fő fenntartói a vörös rókák, amelyekből Magyarországon mintegy 70 ezer egyed él. A beteg állatok a vírust harapással, marással terjesztik, a fertőzés pedig mind emberben, mind állatban halálos kimenetelű agy- és gerincvelő-gyulladást okoz. Mivel a tünetek jelentkezése után a betegséget gyógykezelni nem lehet, egyedüli védekezési mód a megelőzés, azaz a vakcinázás - emlékeztet a Nébih .
Egészségesnek tűnő állat is terjesztheti
A veszettség fertőzéses betegség, amelyet vírus okoz, amely állatokról emberre a veszett állatok testváladékaival, főként nyálával terjed. A vírus a fertőzött személy agyvelejébe, illetve központi idegrendszerébe jutva gyakorlatilag minden esetben halálos kimenetelű agyvelőgyulladást okoz. Valamennyi melegvérű állat fogékony a fertőzésre, közülük pedig a rókák, a kutyák és a farkasok a legfontosabb fertőzésforrások, de erdei vadakról macskákra is átterjedhet a betegség.
A veszettség jeleinek kialakulása előtt öt nappal már a fertőzött állat nyálában jelen lehet a vírus, tehát a még egészségesnek látszó állat is terjesztheti a betegséget. A beteg állat egyik fő jellemzője a viselkedés megváltozása - de ez nem feltétlenül őrjöngést jelent! A veszett állat könnyen lehet szokatlanul csendes, visszahúzódó. Emiatt a barátságosnak tűnő vadállatokat semmiképp sem szabad megfogni, megsimogatni, mert különös viselkedésük akár a fertőzés egyik jele is lehet.