A koronavírus-járvány miatt jelenleg is érvényben lévő, szigorú korlátozásokat csak akkor lehet enyhíteni, ha az oltási hajlandóság és a már beoltott személyek száma is elér egy bizonyos szintet. A vakcinázás elindulása tehát még nem elég ahhoz, hogy eldobjuk a maszkot és minden visszaálljon a régi rendbe - hívta fel a figyelmet az ATV Heti Napló című műsorában Jakab Ferenc virológus, aki egyben a Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetője is.
Mire számíthatunk az oltás után?
A virológus úgy véli, ha valaki a védőoltás beadatása után megfertőződik az új típusú koronavírussal , akkor jó eséllyel enyhe panaszokkal, vagy akár teljesen tünetmentesen átvészeli a fertőzést, ráadásul mindezt anélkül, hogy bárkinek továbbadná a kórt. Beszélt arról is, hogy kutatásaik alapján arra következtetnek, hogy egy enyhe vagy tünetmentes fertőzés után gyorsan lecsökken az érintettek szervezetésben az antitest szintje, épp ezért annak is nagyon hasznos a vakcina, aki már átesett a fertőzésen. Az oltás ugyanis egy sokkal erősebb immunválaszt vált ki belőlünk.
A szakember egyúttal azt kérte mindenkitől, hogy oltassa be magát, hiszen csak így állíthatjuk meg a járványt. Hangsúlyozta, hogy ha a tudományos tények és publikációk alapján bebizonyosodik a koronavírus-vakcinák hatékonysága, akkor véleménye szerint nincs olyan oltóanyag, amelyet ne igényelhetnénk nyugodt szívvel.
Mi a helyzet a kínai vakcinával?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szakember a kínai vakcinákról is beszélt. Mint mondta, a Sinopharm például két vakcinafejlesztési programot is futtatott, az egyik viszont nem volt sikeres. A mostani koronavírus -oltóanyag azonban 75-80 százalékos hatékonyságot produkált. Bár ezesetben egy elsőgenerációs vakcináról van szó, ettől még nem kell megijedni tőle - hangsúlyozta Jakab az első és a második klinikai vizsgálatok biztató eredményeire hivatkozva. Elmondása szerint a különböző generációs oltóanyagok között valóban lehet különbség, "de a legnagyobb baj, ha elkapjuk a vírust, súlyos betegséget szenvedünk és kórházba kerülünk" - emelte ki.
Az elsőgenerációs vakcinák egyébként jellemzően egy inaktivált vírust, illetve hordozóanyagot tartalmaznak. Sok ma is használt vakcinánk ilyen. A második generációs oltóanyagokban már nincs vírus, csak annak egy fehérjéje. Ezek is tartalmaznak hordozóanyagot. A harmadik generációs készítményekben pedig már csak a vírus fehérjéjét kódoló örökítőanyag található meg, hordozóanyagokat nem tartalmaznak - magyarázta a szakember. Kiemelte, hogy egyik sem okoz több vagy erősebb mellékhatást a másiknál, enyhe oltási reakciónak azonban ki kell alakulnia, hiszen ez jelzi az immunválasz beindulását.
Új módszerrel küzdenek a súlyos COVID-19 ellen. A részletekért olvassa el korábbi cikkünket!
