Németországban két ilyen esetet diagnosztizáltak, az utazók 2015 decemberében Haitin jártak. Hollandiában hat Suriname-ból hazatért utazónál igazolták a fertőzést. További egy esetre Finnországban derült fény, a beteg a Maldív-szigeteken fertőződött meg 2015 júniusában. Egy dán férfi kéthónapos dél-amerikai körútján fertőződött.
2014 decembere óta az Egyesült Királyságban 5 importált esetet regisztráltak, a betegek Kolumbia, Guyana/Suriname, illetve Mexikó/Venezuela területén fertőződtek. A fertőző betegség behurcolásának kockázata Magyarországra rendkívül alacsony, de nem zárható ki. Hazánkban a járványügyi felügyeleti rendszerben még nem szereztek tudomást Zika-vírus fertőzésre gyanús megbetegedésről.
Az index.hu információi szerint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a Zika-vírus gyors terjedése miatt válságcsoportot állított fel, és a szakértők jövő hétfőn eldöntik, hogy globális fenyegetésként kezeljék-e a zikát.
Ahogyan korábban megírtuk , az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) 2016. január 21-én frissítette ajánlását a Zika-vírus fertőzéssel érintett területre utazók számára. Az ÁNTSZ – az ECDC ajánlásával egybehangzóan – valamennyi külföldre készülő várandós, illetve gyermekvállalást tervező nőnek javasolja, hogy elindulás előtt tájékozódjanak arról, hogy a célország érintett-e a Zika-vírus járványban.
Ha a célországban a vírus intenzíven terjed vagy szórványos megbetegedéseket észleltek, vegyék fontolóra az utazás elhalasztását (különösen az első esetben).
Az elmúlt 2 hónapban világszerte 23 országból jelentettek helyi eredetű Zika-vírus fertőzéseket. A 2016. január 19-i adatok szerint:
- Dél-Amerikában Bolívia, Brazília, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Kolumbia, Paraguay, Suriname, Venezuela;
- Közép-Amerikában El Salvador, Guatemala, Honduras, Mexikó, Panama;
- a Karib-térségben Barbados, Guadeloupe, Haiti, Martinique, Puerto Rico, Saint Martin;
- a Csendes-óceáni térségben a Szamoa-szigetek;
- továbbá Thaiföld és a Zöld-foki Köztársaság érintettek
Az aktuális járványügyi helyzetről az ÁNTSZ, illetve az Országos Epidemiológiai Központ honlapján található további tájékoztatás.
Aki a fentiek mérlegelését követően úgy dönt, hogy a térségbe utazik, fordítson kiemelt figyelmet a szúnyogcsípések megelőzésére. A Zika-vírus terjedéssel sújtott országokban a fertőződés elkerülésének egyedüli módja a szúnyogcsípés elleni védekezés. Az egyéni védekezés jelentősége kiemelten fontos a várandós, illetve gyermekvállalást tervező nők esetében.
Az immunbetegségben vagy súlyos krónikus betegségben szenvedő, illetve kisgyermekkel utazók indulás előtt tájékozódjanak a használható szúnyogriasztó szerekről és az egyéb megelőzési lehetőségekről. A szúnyogok elleni védekezés mind beltéren, mind kültéren fontos, különösen napkeltétől napnyugtáig, amikor a szóban forgó betegséget terjesztő szúnyogok leginkább csípnek:
- Használjanak szúnyogriasztó szert a gyártó utasításának megfelelően. DEET (diethyltoluamide) hatóanyag-tartalmú riasztó 3 hónapos kor alatt nem ajánlott, de várandós nők használhatják az alkalmazási előírások szerint.
- Viseljenek hosszú ujjú inget és nadrágot, zoknit és cipőt, különösen a Zika-vírust hordozó Aedes szúnyog aktív időszakában (nappal).
- Aludjanak, pihenjenek szúnyoghálóval ellátott vagy légkondicionált helyiségben, ennek hiányában használjanak az ágyra rögzíthető szúnyoghálót nappal is.
Amennyiben az érintett területről visszatérőknél, láz, kiütés, fejfájás, kötőhártya-gyulladás vagy ízületi fájdalom jelentkezik az érkezést követő három héten belül, forduljanak orvoshoz és említsék meg utazásuk helyszínét.