Napi egészség
Fertőző betegségek
Influenza, HPV-fertőzés, Lyme-kór, AIDS, agyhártyagyulladás, hepatitis, mononukleózis, tetanusz és más fertőző betegségek
Veszélyes vírus: változik a megelőzés módja
A több évtizede folyó globális kutatásoknak köszönhetően hamarosan új, hosszabb távon védelmet nyújtó megelőző kezelések állhatnak majd rendelkezésre az évente több mint százezer gyermek halálát okozó légúti óriássejtes vírus, az RSV ellen.
Veszélyes fertőző betegség bukkant fel Indiában
A paradicsomláznak nevezett betegség paradicsom méretű hólyagokat okoz a bőrön. Indiában bukkant fel főleg az ötévesnél fiatalabb gyerekek körében. Egyelőre nem ismerik az okát és gyorsan fertőz, ezért kutatók veszélyesnek tartják, igaz, nem életveszélyesnek.
Megvan, hogy mikor ugrott át a koronavírus az emberre
Egy nemzetközi kutatócsoport megerősítette, hogy a kínai Wuhanban működő Huanan tenger gyümölcsei nagybani piacon értékesített élő állatok voltak a legvalószínűbb forrásai a COVID-19 világjárványnak, amely eddig közel 6,5 millió emberéletet követelt. Már az első emberi fertőzés dátuma is megvan.
9 tévhit a majomhimlőről
Bár a koronavírus-járványnak még nincs vége, máris itt egy újabb fertőző betegség, ami világszerte terjed: a majomhimlő. Az új kórról rengetegféle információ kering mostanában – ezek egy része azonban nem igaz. Az alábbiakban leszámolunk néhány igen elterjedt, majomhimlővel kapcsolatos álhírrel.
Majomhimlő: komoly dilemma előtt a tudomány
Hallottunk már a sertéspestisről, a kergemarhakórról, a madárinfluenzáról, sőt, a szamárköhögésről és a torokgyíkról is. Miért éppen a majomhimlőt akarják átkeresztelni oly elszántan a közegészségügyi szervezetek és a tudósok? Merthogy egy ideje komoly erőfeszítéseket tesznek ennek érdekében.
Koronavírus: nagy újdonság jön a vakcináknál
Elsőként hagyta jóvá a brit gyógyszerhatóság (MHRA) a Moderna úgynevezett bivalens vakcinájának emlékeztető oltásként történő alkalmazását felnőttek körében. Az oltóanyag mind a koronavírus eredeti, mind az újabb omikron változat ellen védelmet nyújt.
Hazánk nagyobb részén hosszabb-rövidebb időre kisüt a nap, de főként a Duna-Tisza közén, továbbá a Tiszántúlon tartósan borult részekre is számíthatunk, ott néhol gyenge eső nem zárható ki. Az északias szelet nagy területen kísérhetik élénk, erős lökések. A nap második felében átmenetileg veszít erejéből a szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 12 és 17 fok között várható. Ez mindenesetre hidegfrontot jelent, így az arra érzékenyek számíthatnak tünetekre.