Napi egészség
Fertőző betegségek
Influenza, HPV-fertőzés, Lyme-kór, AIDS, agyhártyagyulladás, hepatitis, mononukleózis, tetanusz és más fertőző betegségek
Majomhimlő: komoly dilemma előtt a tudomány
Hallottunk már a sertéspestisről, a kergemarhakórról, a madárinfluenzáról, sőt, a szamárköhögésről és a torokgyíkról is. Miért éppen a majomhimlőt akarják átkeresztelni oly elszántan a közegészségügyi szervezetek és a tudósok? Merthogy egy ideje komoly erőfeszítéseket tesznek ennek érdekében.
Koronavírus: nagy újdonság jön a vakcináknál
Elsőként hagyta jóvá a brit gyógyszerhatóság (MHRA) a Moderna úgynevezett bivalens vakcinájának emlékeztető oltásként történő alkalmazását felnőttek körében. Az oltóanyag mind a koronavírus eredeti, mind az újabb omikron változat ellen védelmet nyújt.
Hosszú COVID: megdöbbentően sok gyereket érint
Az orvosok szerint jelentősen aluldiagnosztizált kórképnek minősül a hosszú COVID, vagyis jóval több embert érint, mint amennyiről a kórházi feljegyzések alapján tudunk. Ráadásul a gyerekek között is nagyon sokan küzdenek több hónapig az elhúzódó panaszokkal.
Miért terjed ilyen gyorsan itthon a hepatitis?
Fertőző májgyulladás, azaz 'hepatitis A' járványra figyelmeztette a fővárosi egészségügyi szolgáltatókat Müller Cecília országos tisztifőorvos. A vírus gyors terjedésének a szakemberek szerint a szokatlanul meleg időjárás lehet az oka, és ismét kiemelten fontos lehet a rendszeres kézmosás.
COVID-vakcina és majomhimlő: van összefüggés?
Futótűzszerűen terjed a közösségimédia-felületeken egy állítás, amely szerint a majomhimlő vírusa a koronavírus elleni oltási kampányok miatt tudott járványt okozni Afrikán kívül is. Nézzük, valóban van-e összefüggés a COVID-vakcinák és a majomhimlő terjedése között.
Majomhimlő: aggasztóan kevés az oltóanyag
Az Egyesült Államokban a készletek szűkössége miatt az eredeti vakcinadózis ötödével oltják a kockázati csoportba tartozókat majomhimlő ellen, miközben az Európai Gyógyszerügynökség szintén hasonló takarékossági lépést fontolgat. Egyelőre nem ismert, hogy a módosítás kihatással lehet-e az oltás hatékonyságára.
Egyre többfelé szakadozik, csökken a felhőzet, de az ország északkeleti, keleti és déli harmadában maradnak erősen felhős vagy borult területek. Csapadék nem valószínű. A Dunántúlon egyre többfelé élénkül meg az északnyugati szél, Sopron és a Bakony térségében erős széllökések is előfordulhatnak, majd estére mérséklődik a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 7 és 12 fok között várható, de a tartósan felhősebb részeken ennél több fokkal hidegebb lesz. Késő este -2, +4 fok valószínű. A magasban beáramló hideg levegő a frontérzékenyek körében hidegfronti jellegű hatást fejt ki.