Fertőző betegségek

Sokan hiszik azt bizonyos betegségekről, hogy velük nem fordulhat elő. Ilyenek a zoonózisok, a paraziták okozta, állatról emberre terjedő betegségek is: kevesen ismerik a valós veszélyt, ami pedig mindenkit, még az állatot nem tartókat is fenyeget.

"Az árvízi fertő ellen", "Megkezdődött az árvíz sújtotta települések fertőtlenítése", "Nincs járványveszély", "Újra iható az ivóvíz". Miért is van minderre szükség?

Mi lett volna, ha Periklészt nem viszi el a pestis? Vagy ha a tífusz nem szól közbe, és százhúsz évvel korábban sikerül a törököktől visszafoglalni Budát? A kérdések történelmietlenek, de jelzik: a nagy járványok olykor egész népek sorsát alakították.

A vakcina készen van, ami a technikai részét illeti, de pénzügyi megfontolások miatt nem merik elkezdeni a klinikai kipróbálást. Lakos András orvos válaszol.

Erdeinkben, ligeteinkben nagyragadozók nincsenek, mérges kígyóktól se igen kell tartani, mégis szükséges némi elővigyázatosság: apró vérszívók milliói várnak áldozatukra, amelyek csípése nemcsak kellemetlenséget, hanem súlyos betegségeket is okozhat.

A Lyme-kórt okozó, az emberre kullancscsípéssel jutó Borrelia baktérium életéhez nélkülözhetetlen fehérjét fedeztek fel a Texas Egyetem kutatói.

Hazánkban az utóbbi években folyamatosan csökken az újonnan regisztrált tébécés fertőzöttek száma. Az eredmény elsősorban a következetes felderítő munkának és a kibővült ellátó hálózatnak köszönhető.

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint évente nyolc millióan betegszenek meg tbc-ben világszerte, és a mai napig ez a legtöbb, évente kétmillió halálos áldozatot követelő, fertőző kór.

Az Egyesült Államok közegészségügyi hatósága aggasztó adatokat tett közzé egy afrikai vírus által okozott lázas betegség terjedéséről. A történelem folyamán ez az első trópusi vírus, mely a legfejlettebb országokat is képes veszélyeztetni.

Szenteljünk egy CSEPP figyelmet az orrcseppeknek! Ha jót akarunk tenni az orrunkkal, jobb, ha tovább látunk a hegyénél. Az orrcsepp kétségtelenül nagyon jó dolog. Olyannyira, hogy nyakló nélküli használatra is csábíthat?

Első hallásra talán elborzasztónak tűnik, de tény, hogy minden egyes testi sejtünkre ezer mikroorganizmus jut. A velünk együtt élő mikrobák főként baktériumok és gombák.

A szepszis egy komplex szindróma, amit nehéz definiálni, diagnosztizálni és kezelni. Az intenzív osztályokon dolgozó szakemberek a szepszist az egyik legtöbb kihívással és nehézséggel járó betegségnek tartják.

Sok a kérdőjel az atipusos tüdőgyulladással, a SARS-sal kapcsolatban. Az új vírus - elsősorban Kínában - ijesztő ütemben terjedt.

Egyelőre a világ legjobb járványtani szakértői sem tudják, hogy milyen tulajdonságai vannak az ember szempontjából nagy valószínűséggel vadonatúj kórokozónak. A védőoltás kifejlesztése pedig ezeknek az alapvető kérdéseknek a tisztázása után történhet.

A májbetegségekről, köztük a fertőző májgyulladásról hallva általában makacs és veszélyes dologra gondolunk. A hepatitis C esetében elképzelésünk nem áll messze a valóságtól.

Minden kétséget kizáróan az influenza a leggyakoribb fertőző betegség. Alapvetően három vírus, az A, a B és a C, illetve ezek altípusai és különböző változatai, mutánsai okozzák az évente visszatérő, akár járványos méreteket is öltő megbetegedéseket.

Legalább 20-30 éves élettapasztalattal a hátunk mögött általában tudjuk, - sajnos csak utólag - hol fázhattunk meg, vagy mire szoktunk érzékenyek lenni. A náthás, meghűléses megbetegedések nem szükségszerű velejárói a hideg időszaknak, megelőzhetők.

Magunk mögött hagytuk az első riadalmat, amit az AIDS terjedése hazánkban is kiváltott. Több mint 10 éve, hogy a sajtó először adott hírt a döbbenetes új betegség járványszerű terjedéséről.

Az első novemberi havazással sokszor már ősszel beköszönt a tél, a nyirkos, lucskos idő. Korán sötétedik, kevesebb időt tölthetünk a szabadban. Vajon mennyiben befolyásolja ez a közérzetünket, általános egészségi állapotunkat?

Miért lehetséges, hogy minden évben ki vagyunk téve egy újabb influenzajárvány veszélyének? Hiszen influenza elleni védőoltás is létezik!

A kérdés talán meghökkentő, de mindenképpen időszerű. Hiszen a meleg nyári hónapok nemcsak az utazások, kirándulások kedvelt időszaka, hanem - sajnos! - a mikroorganizmusok okozta ételfertőzéseké is. De vajon mik okoznak leggyakrabban ételfertőzést?

A chlamydiázis a leggyakoribb szexuális úton terjedő betegség. A világon 400 millió fertőzöttet tartanak nyilván és évente 90 millió új fertőzöttet regisztrálnak.