Fertőző betegségek

A lépfene vagy anthrax bakteriális fertőző betegség, mely természetes körülmények között melegvérű állatokat betegít meg, de a beteg állatokkal vagy fertőzött állati termékekkel való közvetlen érintkezés révén az emberben is kialakulhat.

A rettegett bakteriális eredetű agyhártyagyulladásról sok tévhit kering. A fölösleges félelmek leküzdéséhez, a tél közeledtével az esetleges oltás mérlegeléséhez jó, ha tájékozódunk a betegségről.

A baktériumoknak van egy különleges tulajdonságuk: egyes csoportjaik hosszabb- rövidebb idő alatt ellenállóvá válhatnak az antibiotikumokkal szemben.

A hepatitis májgyulladással, májsejtek károsodásával járó betegségek összefoglaló neve. A májgyulladást okozhatják vírusok, baktériumok, különböző paraziták, méreganyagok, gyógyszerek és az alkohol is.

A betegség oka: a bárányhimlő-övsömör vírus újraéledése a szervezetben.

A fertőző májgyulladásnak több típusa van, ezek közül néhány főleg vérkészítményekkel, nem steril injekciós tűvel vagy szexuális úton terjed. Az egyik ily módon terjedő vírus a hepatitis B vírusa.

4. rész: az emberi szivacsos agyvelőgyulladás, új remények

3. rész: az emberi szivacsos agyvelőgyulladás járványtana

Második rész: Stanley B. Prusiner felfedezi a prionokat

Első rész: Gajdusek, a forék és a kuru

A légiós betegséget egy speciális baktérium okozza, amely felszíni vizekben fordul elő, és közvetítés (légkondícionáló, klímaberendezés) útján terjed. Többnyire súlyos tüdőgyulladással jár, kezelése kórházi ápolást is igényel.

A néha végzetes kimenetelűvé váló járványos gyermekbénulás egy poliovírus következménye, mely különböző fajtái elsősorban a gerincvelő szürkeállományát támadják meg, és ennek következtében izomsorvadást és bénulást okoznak.

A hastífuszt a Salmonella typhi nevű baktérium okozza, mely óriási számban található meg a fertőzöttek székletében és vizeletében. Elterjedt betegséggé válhat rossz higiéniás helyzetű területeken, mely ellen a védőoltás sem jelenthet teljes védettséget.

A magas, több napig tartó lázzal, gyors szívveréssel és izomfájdalommal, súlyos esetben akut veseelégtelenséggel jár a kiütéses tífusz. Noha a gyógyulás esélye mára az antibiotikumoknak köszönhetően megnőtt, a legfontosabb még mindig a megelőzés.

A sárgalázért felelős vírus, az arbovírus, amit különféle szúnyogfajták hordoznak, és csípésükkel terjesztenek. A fellépő szervi károsodások a betegek 10%-ánál halálhoz vezetnek, így aki fertőzött területre indul, ajánlatos védőoltással felkészülnie...

A macskakarmolási betegséget, 1989-ben azonosították. Elsősorban a bőrt, majd a környéki nyirokcsomókat érintő betegség. A bőrbe házimacska karmolása révén kerül, és a fertőzés első négy hetében speciális festéssel lehet kimutatni.

1997-re a kutatók a Lyme-kór mellett egy új, kifejezetten kullancsok által terjesztett betegséget lepleztek le. A TIBOLA elnevezés tulajdonképpen erre utal, melynek magyar megfelelője: kullancs által terjesztett nyirokcsomó-gyulladás.

Mit érdemes tudni az őszi meghűlésről?

Bármilyen oltásról is van szó, a cél az, hogy hosszabb vagy rövidebb időre szervezetünk egy adott betegséggel, fertőzéssel szemben védetté váljon.

Ha a reuma kifejezést halljuk, mindjárt valamely mozgásszervi betegségre gondolunk...