Hallás

Akinek tökéletes a hallása, nehezen tudja elképzelni, mit és mennyit hall egy hallókészüléket viselő ember. Vagy attól félünk, hogy alig hallanak valamit, vagy úgy kezeljük őket, mintha hibátlan lenne a hallásuk: mindkét út hibás.

A hallásvesztés nem egyszerűen csak azt jelenti, hogy minden halkabbá válik, sokkal inkább a zajok elmosódásaként kell elképzelni.

A fülzúgás tünetei gyakrabban jelentkeznek idősebbeknél, de nem a kor az egyetlen rizikótényező. A betegek úgy érzik, mintha nap huszonnégy órájában egy autó riasztójának éles hangja mellett élnének vagy épp halk, morajló hangot hallanak egész nap, szünet nélkül.

Számos dolog okozhat halláscsökkenést, és természetesen az idő is közrejátszhat abban, hogy egyre rosszabb lesz a hallásunk. Sokan azonban nem is gondolnak arra, hogy esetleg hallókészülékre lenne szükségük, csak amikor már rendkívül súlyosak a tünetek.

Hallásromlás több okból is bekövetkezhet, lehet átmeneti vagy tartós - a halláscsökkenés gyakoribb kiváltó okait szedtük csokorba.

A szervezetünkről számos tévhit olvasható, ezek közül az egyik legelterjedtebb az, hogy a külvilágról alkotott képünket az öt érzékszervünk határozza meg. A helyzet azonban közel sem ilyen egyszerű.

Egy rendeletmódosítás nyomán a siketeknek és nagyothallóknak is elég lesz a szokásos egészségi alkalmassági vizsgálaton részt venniük, amennyiben a jogosítvány meghosszabbításáért kérik.

Kutatók szerint 2060-ra az Egyesült Államokban kétszer annyi embernek lesz rosszabb a hallása, mint ma. Ennek oka egyrészt, hogy felnő a generáció, amelynek tagjait alig látni fül- vagy fejhallgató nélkül, másrészt jelentkezni fognak a mai fiatal felnőttek munkahelyi zajártalomból eredő problémái is. Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész a megelőzés és a korai felismerés jelentőségére hívja fel a figyelmet.

A statisztikák szerint a lakosság 2-5 százaléka küzd nap mint nap a fülzúgás valamely formájával, ami nem egyszer pszichés problémát okoz az érintetteknek. A hangokkal azonban nem kell együtt élni!

Igen kellemetlen helyzetbe kerül, aki nagyothallóvá válik, hiszen ez az állapot a mindennapi életre is jelentős hatással van. Minek köszönhető a probléma kialakulása, esetleg lehet-e tenni ellene valamit?

A közhiedelem a halláskárosodást hajlamos pusztán a túl nagy hangerővel összekapcsolni, valójában azonban ennél szélesebb azon behatások skálája, amelyek maradandó kárt okozhatnak e becses érzékünkben. Mire érdemes odafigyelni?

Az emberi fül jelentősen eltér az állatokétól, nem tudjuk például mozgatni és fülcimpája sincs másnak. A fő funkciója azonban ugyanúgy a hallás, amelyben a fülkagylónak és a hallójáratnak van jelentős szerepe, de a fülzsírt sem szabad "üldözni".

Ismerős az átmulatott éjszaka után jelentkező fülzúgás, sípolás? A hangos zenétől általában nem a dobhártya szakad be (bár ez is lehet a fülzúgás oka), hanem a szőrsejtek sérülnek meg.

Csengés, zúgás, búgás - a tinnitusra, azaz fülzúgásra panaszkodókat állandóan zavarja eg kellemetlen zaj a fülükben. Kutatók kimutatták: e páciensek másképp dolgozzák fel az érzelmeket. A felfedezés új kezelési módszerekhez is vezethet.

A fülzsír, a dobhártya sérülése, vagy a fülgyulladás mind úgynevezett vezetéses hallászavart okozhat. A halláscsökkenés mértéke és a probléma kezelése nagyban függ a kiváltó októl.

Washingtoni kutatók azon dolgoznak, hogy visszahozzák az elvesztett hallás képességét. Túlságosan futurisztikus az elképzelésük? Tanulmányukból kiderül!

Svájci és amerikai kutatók szerint egy génmódosított vírus segíthet abban, hogy ha csak részlegesen is, de megszüntethessék a csecsemőkorban jelentkező hallásvesztés egy típusát.

Az embereknek legfeljebb napi egy órát kellene csak zenét hallgatniuk, mert hallásukat így tudják a legjobban védeni - mondja az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

Van, amikor nem elég egy fül mögé, diszkréten elhelyezhető hallókészülék, ilyenkor műtéti úton behelyezhető implantátumokra, hallásrendszerekre van szükség. Ezek segítségével a súlyos hallásproblémával élő páciensek is képesek lesznek a jó minőségű hallásra és beszédértésre.

Utazunk reggel a buszon vagy a metrón, és akármerre nézünk, zenét hallgatnak az emberek: fülhallgatókból zümmög, vagy éppen ordít a melódia. A kamaszok különösen élenjárnak a hangerő feltekerésében. De milyen károkat okozhatunk ezzel hallószervünkben?

A halláscsökkenésnek különböző fokozatai vannak az enyhe nagyothallástól a siketségig. Még viszonylag nagymértékű hallásvesztés is jól korrigálható hallókészülékkel, de az egyes szintek között jelentős különbségek vannak.

Miért halljuk hangosnak a busz dudáját, és miért halk számunkra a távolból a szobába szűrődő zeneszó? Miért idegesítő a fülünkbe zümmögő szúnyog, amelyet ha távolabb repül, észre se veszünk? A hang frekvenciája adja meg a választ.