A hepatitis vírus világszerte okoz megbetegedéseket, amelyek elsősorban a májat érintik - maga a betegség neve is májgyulladást jelent görögre lefordítva. Ezt a májgyulladást többféle vírus is okozhatja, amelyeket az ABC betűivel különítünk el egymástól. Leghosszabb lappangási idővel mind közül a hepatitis B jár, ami megnehezíti a betegség korai felismerését és kezelését.
Hogyan kaphatjuk el a hepatitis B fertőzést?
Világszerte körülbelül 300 és 350 millió közöttire becsülik a krónikus hepatitis-B-fertőzöttek számát, de a valós szám ennél is magasabb lehet. Emiatt a legelterjedtebb fertőző megbetegedések között tartják számon, amely elsősorban az ázsiai és afrikai ország lakosságát sújtja. Az oltás bevezetésének köszönhetően az amerikai kontinensen és Európában a fertőzöttek száma 1 százalék környékére esett vissza. A betegség így főként azokat veszélyezteti, akik az érintett országokba tesznek látogatást, és gyakrabban érintkeznek az ott élő emberekkel.
A vírus elsősorban vér útján juthat a szervezetünkbe, akár kisebb hámsérülésen keresztül: elég, ha csak az ujjunkat vágtuk el egy olyan környezetben, ahol nagy a fertőzés veszélye. Könnyen terjedhet, mivel a fertőzött ember vérének egyetlen milliliterében akár több mint 1000 vírusrészecske is található. A véren kívül a vizelet, a nyál, a sperma és az anyatej is tartalmazhat vírusokat.
Terjedhet nemi úton, kisebb nyálkahártya-sérüléseken keresztül ugyanis a véráramba juthat a vírus, ezért nagyobb veszélynek vannak kitéve, akik gyakran váltogatják partnereiket. Az intravénás droghasználók a közös tűhasználattal adhatják tovább egymásnak a betegséget, de közös borotva, fogkefe útján is átkerülhet egyik emberről a másikra. A fertőzött anya megfertőzi születendő gyermekét is. Ugyanakkor létezik már aktív védőoltás a B-vírus ellen, amely a fertőzés szempontjából fokozott veszélynek kitett munkahelyen dolgozóknak és bizonyos betegségben szenvedőknek ingyenesen biztosított.