A hepatitis latin szó, májgyulladást jelent. Nem kizárólag a vírusos májgyulladást nevezzük így, mint azt legtöbben gondolják: ide tartoznak a különböző környezeti ártalmak, az alkohol, illetve az autoimmun folyamatok miatt kialakuló májgyulladások is. Leggyakrabban májzsírosodás okoz kóros májfunkciós eredményeket. Ez utóbbi elhízott, cukorbeteg , magas vérnyomásban szenvedőknél figyelhető meg, akiknek vérzsír szintje is kóros. A máj elzsírosodásához idővel gyulladás is társulhat (steatohepatitis).
Röviden a betegségről
Akut hepatitisnek hívjuk azt a megbetegedést, mely kevesebb, mint hat hónapja tart, krónikusnak pedig azt, mely hat hónapnál régebb óta fennáll. Tüneteinek egy része igen általános, éppúgy következtethetünk róluk gyomorrontásra, mint májgyulladásra. Ezek a láz, izomgyengeség, étvágytalanság, rossz közérzet, hányinger, hányás, fáradékonyság. Egyszerűbb felállítani a diagnózist, ha ezekhez sötét színű vizelet, világos színű, agyagszerű széklet, illetve - az egyik leárulkodóbb jel – sárgaság társul.
A hepatitist okozó vírusok
Hepatitis A
A betegség az egész világon elterjedt, a rossz higiénés viszonyokkal rendelkező országokban gyakoribb, a fejlődés fokával arányosan csökken az előfordulása. A hepatitis A vírus az emberi székletben található (a nem kezelt szennyvízből jutott be például a Földközi-tenger élővilágába is), és általában személyes érintkezés útján terjed. De fertőzhet szennyezett ivóvíz vagy étel fogyasztásával is.
A betegség lappangási ideje 28 nap, az esetek 90 százaléka tünetmentesen zajlik. Ez a vírus nem okoz krónikus májgyulladást, a pár hetes, 2-3 hónapos betegség után teljesen meggyógyulhatunk. Aki egyszer átesett a fertőzésen, egy életre szóló védettséget szerez. Specifikus kezelésre nincs szükség, védőoltással megelőzhető.
Hepatitis B
A hepatitis B infekció világszerte az egyik legelterjedtebb betegség. A hepatitis B vírus a szervezet minden szövetében jelen van, a májban a sejtek elhalását és gyulladást okoz. A vírust a vér és testnedvek terjesztik. A fertőzés gyakori módja a szexuális kontaktus, ily módon 30 százalékban vihető át. Közös borotva, fogkefe, törülköző, tetoválás, akupunktúra, vagy testékszerek felhelyezése is terjesztheti a fertőzést.
Hazánkban a hepatitisz B vírussal a népesség 0,5-0,7%-a fertőzött. A krónikus HBV fertőzés évtizedekig tünetmentes lehet. A tünetmentes egyén fertőzheti a környezetét. A szűrővizsgálatnak nagy jelentősége van, pozitív esetben az egyén hepatológiai centrumba irányítandó.
A betegség lappangási ideje 90 nap. A betegség lefolyása kezdetben hasonló az A vírus okozta betegséghez, ám az esetek egy részében a szervezet nem tudja legyőzni a kórokozót, ekkor krónikus májgyulladás alakul ki. Ez az elhúzódó megbetegedés súlyos, maradandó májkárosodást, májzsugort, rosszindulatú májdaganatot is okozhat. A felnőttkorban zajló heveny B-hepatitis mintegy 5-10 százalékban alakul krónikus betegséggé. Az akut B-hepatitis kezelése tüneti, a krónikus B-hepatitis kezelésére rendelkezésre állnak gyógyszerek (interferon, nukleozid analógok). A fertőzés megelőzhető védőoltással.
Hepatitis C
A C vírus szintén vérrel és ritkábban testnedvekkel (szexuális úton) terjed, de fertőződés esetén lényegesen gyakrabban alakul ki elhúzódó betegség és maradandó májkárosodás, májzsugor. Krónikus hepatitis C esetén az érintettek 60-70 százalékánál kialakul a krónikus májbetegség, 5-20 százalékánál pedig a májzsugor. Csupán 40 százalék a teljes gyógyulási arány. A másik nagyon fontos különbség, hogy az orvostudomány máig sem rendelkezik hatékony védőoltással a hepatitis C vírus ellen.
Magyarország lakosságának 0,7%-1,3%-a, mintegy 70 000-130 000 egyén lehet fertőzött hepatitis C-vírussal (HCV), az érintettek többsége nem tud fertőzöttségéről. Ezért a szűrés nagyon fontos. Ajánlatos szűrővizsgálatot végezni annál a személynél, aki 1993 előtt kapott vért, hemofíliás, művese kezelésben részesült, egészségügyi dolgozó, fertőzöttel egy háztartásban él és szexuális partnere (különösen a homoszexuális férfiak), a HCV-pozitív anya gyermeke, a tetoválással, testékszerrel élő. Javasolható a szűrés az 1945 és 1965 között születettek körében, a magas prevalenciájú területekről bevándorlóknál, a szociális vagy büntetés-végrehajtási intézetekben elhelyezetteknél, valamint a terhes nők számára is. Szűrővizsgálatként az anti-HCV ellenanyag vizsgálata végzendő, pozitív esetben az egyén hepatológiai centrumba irányítandó.
Az időben felfedezett C vírus okozta májgyulladás napjainkban már gyógyítható.
Hepatitis D
A hepatitis D csak a hepatitis B-vel fertőzött emberek szervezetét támadja meg, és a másik vírus hatását súlyosbítja. Elkapható magzati korban, azaz terjed anyáról gyermekre, és szexuális kontaktus útján, amennyiben a felek nem védekeznek óvszerrel, illetve az óvszer megsérül az aktus közben. Bár jóval ritkábban okoz bajt, mint a többi hepatitis vírus, igen veszélyes kórokozó, mert erősíti a B vírus hatását, azzal, hogy együttműködik vele. A kórlefolyás súlyosabb a kettős fertőzés esetén, gyakoribb a halálos kimenetel. A hepatitis B elleni vakcinával a fertőződés megelőzhető.
Hepatitis E
A hepatitis E vírus főleg a mediterrán vidékeken fordul elő. A terjedés módjában, tüneteiben és a lefolyásában is az A vírus által okozott májgyulladáshoz hasonló. Ritkán előfordul súlyosabb, esetenként májelégtelenséghez vezető forma, elsősorban terheseknél. Magyarországon ritkábban fordul elő ilyen fertőzés, de gondolni kell rá. Elsősorban fertőzött állatokról terjed emberre, zoonózis. Megelőzésére védőoltás nincs, de a higiénés szabályok betartásával, kézmosással, a zöldségek és gyümölcsök mosásával a fertőzés terjedése megelőzhető.
Egyéb vírusok
A májgyulladást okozhatják még olyan vírusok is, amelyek az egész szervezetet megbetegítik, és ennek részeként hepatitist okoznak, de elsődlegesen nem a májat károsítják. Ezek közé tartoznak többek között az Epstein-Barr vírus, a varicella vírusok, a cytomegalovírus, a herpes vírusok. Ezen vírusok okozta májgyulladás 6 hónap alatt meggyógyul, krónikus májbetegség nem alakul ki.