Az IBD kifejezés két betegséget jelöl, így az egyaránt autoimmun eredetű fekélyes vastagbélgyulladást ( colitis ulcerosa ) és a Crohn-betegséget. Előbbi a vastagbélre, főként az utolsó szakaszára terjed ki, ahol a nyálkahártya gyulladása következtében felszínes elhalások és szövethiányok képződnek. Legjellemzőbb tünete a véres hasmenés és a hasi fájdalom. Rendszerint hasonló panaszokat idéz elő a Crohn-betegség is, amely bár a szájüregtől kezdve a tápcsatorna bármely szakaszán előfordulhat, többnyire mégis a vékonybél utolsó szakaszára és a vastagbélre korlátozódik. A két betegség közös jellemzője, hogy az általuk okozott panaszok időszakosan jelentkeznek, tünetmentes periódusok és fellángolások váltják egymást a betegek életében.
A csak Magyarországon mintegy 40 ezer embert érintő IBD mindkét formája élethosszig tartó kezelést igényel, aminek szükség esetén - a gyógyszeres és tüneti kezeléseken felül - sebészi beavatkozások is a részét képezhetik. Ebben a tekintetben fontos különbség, hogy míg a Crohn-betegség okozta gyulladás több részben, szegmentálisan fordulhat elő az érintett bélszakaszban, addig a colitis ulcerosa egyetlen összefüggő területen jelentkezik. Emiatt aztán a fekélyes vastagbélgyulladás esetén nincs is lehetőség kisebb bélszakaszok sebészi eltávolítására, csak a teljes vastagbélére.
A műtétet indokolhatja nagyon heves gyulladás, a legsúlyosabb szövődménynek számító toxikus megakolon, azaz a bélműködés leállása, perforáció, erős vérzés, szűkület és vastagbélrák kialakulása egyaránt. Szintén ez a következő lépcsőfok, amennyiben a gyógyszeres kezelés nem bizonyul hatékonynak, vagy éppen súlyos mellékhatásokat idéz elő a betegben. Ilyenkor tehát a vastagbél eltávolítása jelenti a megoldást, aminek következtében a páciens szerencsésebb esetben csak átmenetileg, rosszabb esetben hosszú távon is csak hasfali nyíláson, úgynevezett sztómán keresztül lesz képes székletürítésre. E két lehetőség között a különbséget az jelenti, hogy a vékonybelet sikeresen vissza lehet-e varrni a vastagbél utolsó, megmaradó szakaszára.
Míg a fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedőknél a betegek 25-40 százaléka számára válik szükségessé a műtéti kezelés életük során, addig a Crohn-betegség kapcsán ez a szám akár a 70 százalékot is elérheti, bár e tekintetben a beavatkozások célja és súlyossága is szélesebb spektrumon mozog. A colitis ulcerosa a vastagbél teljes eltávolításával akár teljesen megszüntethető, a Crohn-betegségnél viszont a műtétek elsősorban a szövődmények gyógyítására irányulnak. Ilyenek lehetnek a tályogok, a külső és belső sipolyok, a perforáció és a bélszűkületek. Ez utóbbiakra jó példa az úgynevezett csípőbél, azaz a vékonybél utolsó néhány centiméteres szakaszának hegesedése, ebből kifolyólag szűkülete és - akár hirtelen - elzáródása.
Forrás: Promenade Orvosi Kommunikáció
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
