Az IBS-es érintettek többsége küzd valamiféle pszichiátriai gonddal is, így leginkább szorongással és depresszióval, illetve inszomniával (álmatlanság), remegéssel. Az ő életükben a stressz is a betegség tüneteit fokozó faktorként van jelen, így a stresszkezelés egy fontos eszközük a fellángolások elkerülésében. A stresszkezelés természetesen egyénfüggő: hogy kinek mi válik be igazán, az csak hosszas kísérletezés után válik be, valakit kikapcsol már az is, ha elcsendesülhet néhány percre, másnak viszont komoly tanfolyamok, képzések, pszichológusi konzultációk segítenek csak ellazulni. Az alapvető tanácsok - a rendszeres testmozgás, kielégítő mennyiségű és pihentető alvás, a kiegyensúlyozott étkezés - mellett számtalan stresszoldó módszer közül válogathatunk.
Keressünk fel pszichológust!
A terapeuta segíthet megtalálni a legjobb stresszkezelő módszert, akár olyat, amit a közreműködésével sajátíthatunk el, illetve gyakorolhatunk. Érdemes olyan szakembert keresni, aki jártas a hipnoterápiában, híve a kognitív viselkedésterápiának, hiszen ezek mindegyike hatékonynak bizonyul IBS esetén.
Biofeedback
A különös nevű komplementer gyógyászati technika segítségével meg lehet tanulni az egyes testi funkciók, mint például a szívverés akaratlagos irányítását, illetve segítségével megtanulhatjuk, hogyan lehetünk képesek például az izmok elernyesztésére vagy fájdalomcsillapításra. A módszer segít kordában tartani gondolatainkat, és azokat öngyógyításra is használni.
A megfelelő légzési technika elsajátítása
Míg nem tanuljuk meg, miként lélegezzünk helyesen, stresszes helyzetek alkalmával is csak felületesen vesszük a levegőt. Mi a helyes? Kilégzésnél nyomjuk meg először a hasunkat, hogy a hasi kilégzés tökéletes legyen, majd a mellkast, hogy abból is minél több levegő távozzon. Így a belégzés ugyancsak hatékonyabbá válik, ha ezt a módszert követjük! Másik módszer is létezik: a kifújás végén, amikor elfogyni látszik a levegő, még egy gyors kifújást végezzünk, mielőtt újra megtelne a tüdőnk! Ennek a gyakorlatnak hála, a teljes, helyes és mély légzés automatikussá tud válni, amire figyelni sem kell majd.
Jóga
Legyen szó szinte bármilyen ágazatáról, a jóga mindig segít elcsendesedni, befelé fordulni. A testgyakorlás (ászanák) kivitelezése már önmagában is gyógyító, stresszoldó, de köztük is több olyan van, amely kifejezetten hat az idegekre és a belső elválasztású mirigyek (mellékvese, pajzsmirigy) aktiválásával kedvezően befolyásolja a hangulatot. Érdemes több irányzatot kipróbálni, edzettségtől, erőnléttől és a gyakorlat körülményeitől függően, hogy megtaláljuk az igazit.
Autogén tréning
A módszer maga nem más, mint a koncentrált önellazítás. Az autogén tréning módszerét J. H. Schultz fejlesztette ki az 1920-as években. A gyakorlatok célja, hogy kialakítsa, majd tovább mélyítse a test ellazulását és a belső nyugalmat. Az autogén tréning nem félálom vagy alvás, hanem részleges éberség, melyben a gyakorlatok végrehajtása közben akaratunk által szabályozott, változó mértékű kapcsolatban maradunk a külvilággal. Ezt bárhol, bármikor bevethetjük aztán, ha elsajátítottuk a módszert, a legnagyobb feszültség közepén is!
Ez is érdekelhet
Kérdőjelezzük meg negatív gondolatainkat!
Nem is gondolnánk, hogy a bennünk dolgozó gondolatok jelentős része mekkora hatással van ránk, életünkre és cselekedeteinkre is! Az állítás fordítva is igaz: ha ezeket a gondolatokat felülvizsgáljuk, megkérdőjelezzük, nagyon könnyen meg tudunk szabadulni a nyomasztó hatásuk alól. A módszer Byron Katie nevéhez fűződik, aki Munka-ként (The Work) emlegeti mindezt. A Munka nagyon hamar elsajátítható, segítségével pedig megtapasztaljuk azt a megkönnyebbülést, amit egy-egy fájdalmat okozó téveszménk elengedése hoz. Az elengedés sokszor olyan stressztől óv meg minket, ami például az előre lejátszott helyzetek, szituációk miatt keletkezik bennünk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
