Nem szégyen: biológia
Vannak sokan, főleg az idősebb generáció tagjai között, akiket úgy neveltek, hogy tökéletesnek kell lenniük, de legalábbis annak látszaniuk: nem engedhetik meg maguknak, hogy gyengék, betegek legyenek, azt pedig különösen nem, hogy ezt a külvilág is meglássa rajtuk. Ők azok, akik "lábon" hordanak el minden betegséget, "orvoshoz akkor mennek, ha viszik őket", és akik valahol erre még büszkék is, mert az erő és az önfegyelem jelének tartják mindezt. Bizony, ők azok is aztán, akik hajlamosak elhanyagolni egészségüket, és esetleg évekig szenvednek, túl későn jutnak el orvoshoz olyan panaszokkal, amelyeket egy időben elkezdett kezeléssel maradéktalanul gyógyítani, de legalábbis jelentősen enyhíteni lehetne. Még inkább érvényesül ez a rosszul értelmezett büszkeség, szégyenlősség akkor, ha egy betegség olyan kellemetlen, kínos tünetekkel jelentkezik, mint például az akaratlan vizeletvesztés, az inkontinencia.
Férfiakkal és nőkkel is előfordul
A jelenség sokkal gyakoribb, mint ahogy azt általában gondolják. Az egy vagy több szülésen túl lévő vagy a változás korába érő nők, a túlsúllyal bajlódó mindkét nembeliek és a prosztatabetegségektől szenvedő, idősödő férfiak - csak néhány azon társadalmi csoportok közül, akik körében nem ritka kellemetlenség az önkéntelen vizeletvesztés. Sajnos, ez ma is tabutéma: sokan vannak, akik annyira restellik ezt a funkciózavart, hogy szinte saját maguknak sem vallják be, hogy baj van, szakemberhez pedig még kevesebben fordulnak. Nemegyszer megelégednek annyival, hogy tisztasági vagy intim betéttel felfogják az esetleges cseppeket, és igyekeznek mindenki előtt titokban tartani a problémát.
Néhány csepp is számít!
Köhögés, tüsszentés, nevetés közben, aerobik edzés vagy futás során elcseppen egy kis vizelet? Egyre többször kell éjszakai is kimennie, és a munkahelyén is kínosan érzi magát, mert kétóránként fel kell keresnie a mosdót? Vizelési ingert érez, de aztán alig jön valami, máskor meg nem ér ki idejében a vécére? Ezek a kellemetlenségek mind az inkontinencia különféle fajtáinak jelei lehetnek. Egyszer-kétszer bárkivel előfordulhat ilyesmi, minden különösebb ok, elváltozás nélkül vagy például egy megfázás alkalmával. Azonban ha több ilyen, ún. inkontinens epizód történt már Önnel, bármilyen minimális mennyiségű akaratlan, kontrollálatlan vizeletvesztés fordult is elő, bizony, foglalkozni kell a problémával.
Forduljon orvoshoz!
A halogatás csak árthat, nagyon fontos, hogy az érintettek mielőbb szakemberhez forduljanak. Ez háziorvos vagy urológus lehet, a nőknél ezeken kívül a nőgyógyász is. Tanácsos lenne úgy menni a rendelőbe, hogy előtte megfigyeli vizelési szokásait, egy pár napig akár naplót is vezethet, hányszor, hogyan jelentkezett a sürgető szükség, mit tapasztalt. Így tényszerűen be tudna számolni az orvosnak a problémáról.
Több okból is fontos a panaszait orvossal megosztani: egyrészt az alapos kivizsgálás során fény derülhet az inkontinencia kiváltó okaira, és hozzásegíthet azok megszüntetéséhez, másrészt előfordulhat, hogy ezek a kellemetlen tünetek csupán jelei valamilyen más megbetegedésnek, elváltozásnak, állapotnak, amellyel minél előbb foglalkozni kell. Nőknél például a terhesség, a szülések vagy a túlsúly miatt megereszkedhetnek a gátizmok, a záróizmok, férfiaknál pedig leggyakrabban a prosztata elváltozásai okoznak panaszt. Az orvos jó tanácsokkal tud szolgálni, számos esetben az alapbetegség kezelésével ér el javulást, nemegyszer gyógyszeresen befolyásolható a probléma, máskor gyógytornászt ajánlj, hogy a meggyengült záróizmokat újra megerősítse, és még sok más kezelési útja van a különböző eredetű vizelési gondoknak. Mindez azonban csak akkor lehetséges, ha az érintett felkeresi és őszintén feltárja előtte panaszait.
Addig is, amíg a kezelés eredményre vezet, gondoskodni kell a diszkrét biztonságról, hiszen tényleg kínos, ha a ruházaton, mások számára nyilvánvalóan látható nedvességfolt terjed, vagy ha jellegzetes szag árulkodik a gondokról. Mivel nem nagy mennyiségű folyadékról van szó, elvileg akár a tisztasági vagy az egészségügyi betét is megfelelhetne annak a néhány akaratlan cseppnek a felfogására, de ajánlatosabb inkább az erre a célra tervezett inkontinenciabetéteket használni. A vizeletben található baktériumok ugyanis gyorsan bomlásnak indulnak, ammóniát képeznek, így hamar kellemetlen szagot áraszt a kis mennyiségű vizelet is.
Ez is érdekelhet
Az inkontinenciabetétek speciális rendszere semlegesíti az ammóniát, ezáltal teljesen megköti a szagokat, felső rétegük pedig a vizeletet gyorsan elvezeti, majd nem engedi a betétet visszanedvesedni, így a felszíne mindig száraz marad. Így biztonságos és higiénikus megoldást jelentenek. Tanácsos egy próbacsomagot kérni, hogy a szükségletének megfelelő méretű, diszkrét betétet kiválaszthassa - ennek védelmében addig is teljes életet élhet, biztonságban érezheti magát minden kínos meglepetéstől, amíg az egyéb kezelések, gyógymódok, gátizom-erősítő gyakorlatok eredményre nem vezetnek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: