Több reumatológiai, ortopédiai probléma is veszélyeztetheti a térdet, ezek közül talán a porckopás a legismertebb. Az artrózis igen gyakori, nagy átlagban nézve az emberek 20-25 százalékánál jelentkezik, az 55 év felettieknek már akár 70-80 százalékát is érintheti. "A térd merevségével, duzzanatával és fájdalmával járó panaszhoz gyakran gyulladásos fellángolások is társulnak, hosszabb távon pedig maga az ízület is deformálódhat, mozgása beszűkülhet. Emiatt a betegek még kevésbé mozognak, pedig a mozgás ez esetben is kulcskérdés, erősíti ugyanis az izmokat, amelyek leveszik a terhet az ízületekről, így a térdről is" - mutatott rá dr. Podlovics Ágota reumatológus főorvos. A mozgás amiatt is kulcskérdés, mert hatására ízületi folyadék termelődik, ami egyfajta kenőanyaga a porcoknak, csökkenti a kopást. Ez már csak azért is fontos, mert az artrózis nem gyógyítható, csak a tünetei enyhíthetők, a kopás lassítható. Ebben nemcsak a mozgás segíthet, hanem számos gyógyszeres és nem gyógyszeres kezelés, porcregeneráló készítmény is. Ezek segíthetik a kopás megelőzését is.
Rettegett gyulladás
A sokízületi gyulladásként emlegetett reumatoid artritisz is károsíthatja a térdet, ahogyan a szervezet minden porcát. Ilyenkor a térd olyan szinten is érintett lehet, hogy gyulladásos folyadék gyülemlik benne fel, rendszeresen csapolni kell. Ezt az autoimmun betegséget ma már jól tudják kezelni az orvosok, de régen komoly porckopást és -deformitást, mozgásképtelenséget is eredményezhetett. "A pszoriázis mellé is társulhat gyulladásos artritisz, ez gyakran érinti a pikkelysömörben szenvedőket, külön neve is van: artropatia psoriatica. A térdben felgyülemlő folyadék csapolására ennél a problémánál is szükség lehet. Az ízületben egyszerű gyulladás és bakteriális fertőzés miatt is felszaporodhat folyadék, leszívást ez esetben is végezhetnek" - magyarázta a reumatológus.
Ha a térdet megerőltetik, az íntapadások is begyulladhatnak, ráadásul ehhez komolyabb sporttevékenységre sincs szükség: elég lehet egy lejtősebb területen papucsban kertészkedni. Ilyenkor a gyulladás olyan komolyra fordulhat, hogy az érintettek hetekig nem tudnak lábra állni, muszáj pihenniük. Az ízület egészen földuzzadhat, nagyon fájdalmas, meleg is lehet. A lábat ilyenkor gyakran jegelik, kenegetik is.
Ha a térd csak ráadás
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A térd begyulladhat, megduzzadhat olyan betegségek miatt is, amelyek alapvetően más szervet érintenek. Ha ez történik, reaktív artritiszről beszélünk. Ilyet klasszikusan egyes urológiai gyulladások és bélfertőzések eredményeznek, de állhatnak a háttérben nőgyógyászati gondok is. Az urológiai problémák által indukált ízületi gyulladásnak külön neve is van, Reiter-szindrómának hívják. Jelentkezésekor a térd és az egyéb ízületek megdagadnak, fájdalmassá, gyulladttá és melegebbé, pirosabbá válnak, esetleg folyadék is tapintható bennük. A legtipikusabb jel a duzzanat és a fájdalom: előfordul, hogy az érintett térde annyira megdagad, hogy alig tud lábra állni.
Ezeket a panaszokat lehet tünetileg kezelni, ám a reaktív artritisz gyógyításában az alapbetegség kezelése a kulcskérdés. Ez az esetek többségében azt jelenti, hogy az urológiai gyulladást antibiotikumos kelezéssel meg kell szüntetni. Ha a térdben sok folyadék gyűlt fel, azt le is szívják, majd tenyésztésre küldik, segítve ezzel azt, hogy az antibiotikumot célzottan lehessen adni. Egyéb gyógyszerre jellemzően nincs szükség, pusztán az ízületi panaszok miatt nem kell például szteroid gyulladáscsökkentőt szedni. Maximum jegelésre, gyulladáscsökkentő krémekre és nem szteroid gyulladáscsökkentőkre lehet szükség.
Sport és születési rendellenességek
A térd ortopédiai okok miatt is sérülhet, kárt szenvedhet maga az ízület, illetve annak szalagjai, meniszkusza is. "Ezek jellemzően sportsérülések, így például síelés , focizás, teniszezés közben történnek. A szalagszakadások vagy meniszkuszsérülések - ezeket hívja a köznyelv porcleválásnak - nemcsak gipszelést vagy rögzítést, hanem adott esetben műtéti beavatkozást is szükségessé tehetnek" - fogalmazott Podlovics Ágota.
Ez is érdekelhet
Állhatnak a térdpanaszok hátterében gyerekkori betegségek, anatómiai problémák is. Például már az is okozhat gondot, ha a két láb hosszúsága között minimális különbség van, lévén a statikára, a térd terhelődésére már ennek is hatása lehet, kopást is eredményezhet. Klasszikus ok a csípőficam, amely szintén kihat a térdre: kezeletlenül ez is okozhatja azt, hogy az egyik láb rövidebb lesz, a nem megfelelő terhelés miatt pedig az ízület idő előtt elkophat. Ha viszont időben felismerik a problémát - szerencsére ma már szűrik a csípőficamot -, akkor az eltérés egyszerűen kezelhető, még csecsemőkorban gyógyítható.
