A magasabb húgysavszint még nem köszvény!
A húgysav, mint a sejt nukleinsavának lebomlási terméke normálisan kis mennyiségben található meg a vérben. Az emésztőrendszerben az ún. purinok a táplálékkal bejutott fehérje emésztése során szabadulnak fel, és nagy részük már a vékonybél sejtjei által húgysavig lebomlik, és a vérbe kerül. Normális esetben a húgysav kétharmada kiválasztódik a vesén át, a maradék pedig az emésztőnedvekkel, izzadsággal távozik a szervezetből. Normális esetben a termelődés és a kiválasztás egyensúlyban van. Ha a vesék azonban valamilyen oknál fogva nem tudják eltávolítani a felesleges mennyiségű húgysavat a szervezetből, vagy a termelődés fokozódik, esetleg olyan betegség miatt, amelyben felgyorsult a sejtpusztulás (pl. vérképzőrendszeri betegségek, daganatos megbetegedések), húgysav halmozódik fel a vérben, ún. hiperurikémia alakul ki.
Bár Magyarországon a tipikus klinikai tünetekkel járó köszvény nem számít túl gyakori betegségnek, a húgysavszint mérésének helye van a rutin laboratóriumi vizsgálatok között. Az utóbbi évek vizsgálatai ugyanis azt igazolták, hogy összefüggés mutatható ki a magas húgysavszint és a szív- és érrendszeri megbetegedések között, a magas húgysavszint rizikótényezője ezeknek a megbetegedéseknek. Már régóta ismert az a megfigyelés is, hogy a köszvényes betegekben gyakrabban fordult elő pl. érelmeszesedés, magas vérnyomás, szívinfarktus, koronáriabetegség. Az időben kiszűrt magas húgysavszint csökkentésével nemcsak a köszvény, de a szív-érrendszeri betegségek kialakulása is megelőzhető.
A köszvényre jellemző a kristályképződés
A magas húgysavszint és a köszvény közötti kapcsolat egyértelmű. A magas húgysavszint eleinte nem feltétlenül jár ízületi tünetekkel, nem okoz panaszokat. Később a magas húgysavszint a nátrium-urát kristály képződéséhez vezethet, a kristályok lerakódnak az ízületekben, akut gyulladást okozva. Több olyan tényező is ismert, amely kedvez a kristályosodásnak. Ilyenek, pl. a húgysav-koncentráció növekedése mellett a pH savanyú irányba történő eltolódása, a hőmérséklet csökkenése és egyéb oldékonysági tényezőkben bekövetkező változások. A köszvény hátterében genetikai és környezeti tényezők is állnak. Eredetét tekintve a köszvény lehet elsődleges vagy másodlagos. Az elsődleges vagy öröklött forma hátterében genetikai rendellenesség, az enzimműködés öröklött zavara áll, amely fokozott húgysavtermeléssel és csökkent kiválasztással jár. Minden egyéb magas húgysavszinttel bíró állapot másodlagosnak, szerzett formának tekinthető, amelynek kialakulásában közrejátszik az elhízás, a helytelen bőséges táplálkozás, éhezés, alkoholfogyasztás, stb. A betegséget már az ókorban is ismerték, de az okát nem tudták. Majd később a gazdagok betegségének nevezték, mert hosszú múltja során főleg olyan embereket érintett, akik megengedhették maguknak, hogy bőségesen táplálkozzanak.
A betegség férfiakban gyakoribb. Általában középkorú férfiakban és nőkben a változókor után alakul ki. Fiatal emberekben ritka.
Köszvényes roham, podagra
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A klasszikus roham általában egyetlen ízületet érint, típusosan az öregujj (nagy lábujj) ízületét. Ezt hívjuk podagrának. Az akut roham általában éjszaka jelentkezik. Sokszor egyszerre nagy mennyiségű étel és ital elfogyasztása után (pl. disznótoros vacsora). Az érintett ízület duzzadt, a bőr vörös, feszes, fényes, meleg, a tüneteket láz is kísérheti. A spontán fájdalom is nagyfokú, de ezt a legkisebb mozdulat vagy akár csak a takaró érintése is az elviselhetetlenségig fokozhatja. Megjelenési helye még a térd, könyök, kéz és lábujjak. Az alacsonyabb hőmérsékletű végtagi ízületekben kedvezőbbek a feltételek a húgysav kicsapódására, kristályképződésére. Néhány nap alatt a gyulladásos tünetek általában lassan megszűnnek, a beteg panaszmentessé válhat. Az ízület maradéktalanul gyógyulhat. A későbbiekben azonban a rohamok fokozódó gyakorisággal térhetnek vissza. A köszvényes rohamok közötti időszakok tünetmentesek. Előfordulhat, hogy az első roham után sohasem ismétlődik, máskor több év eltelte után jelentkeznek ismét a rohamok. Legtöbb esetben azonban az első roham után egy év elteltével jön a második is.
Krónikus köszvény
Súlyosan elhanyagolt esetben az érintett ízületek maradandóan károsodhatnak. A bőr alatt kemény csomók (ún. tófuszok) formájában lerakódhat az urát kristály. Ezek a szabálytalan alakú csomók az ujjak és a kéz feszítő felszínén, az alkar külső oldalán, a könyökökön, az öregujjízületen, a fül porcos részén jelennek meg. Kezeletlen esetekben a csomók nagyra nőhetnek, kifekélyesedhetnek, felszakadhatnak, és a kristály fehéres massza formájában távozik, de felülfertőződés is létrejöhet. A lerakódott kristályok ilyenkor már oly mértékben deformálják az ízületet, hogy a mozgás korlátozottá válhat. Csomók képződhetnek nemcsak a bőrben, hanem a belső szervekben is, elsősorban a vesében.
Diagnózis
A köszvény diagnózisát az ízületek vizsgálata, a jellemző tünetek megléte, valamint a vérben mért magasabb húgysavszint alapján lehet felállítani. A diagnózist egyértelművé teheti az ízületi folyadékból vett minta, melyben mikroszkóppal a tű alakú urát kristályok láthatók. A röntgenfelvétel kezdetben nem mutat eltérést, előrehaladott esetben a csontelváltozások és a közelükben lerakódott lágyszöveti kemény csomók azonban jól láthatók.
Hogyan kezeljük?
Az akut köszvényes roham kezelésének a célja a fájdalom, a gyulladás megszüntetése, az ízületi nyomás csökkentése. A gyógyszerszedés javallata, a dózis meghatározása, az alkalmazási idő, az ellenőrzések módjának és idejének a meghatározása a kezelő orvos feladata.
Az akut roham elmúltával a kezelés célja a rohamok megelőzése. A kezelés a képződő húgysav mennyiségének csökkentésére és a már kialakult húgysav szervezetből történő kiürülésére irányul. Bár az irodalmi adatok egyre inkább azt a nézetet támasztják alá, hogy a köszvény kialakulásában kisebb szereppel bír a táplálékkal elfogyasztott húgysav, ennek ellenére a magas purintartalmú ételek korlátozása ajánlott. Ilyenek például a vese, máj, velő, szardínia, borjúhús, kávé, kakaó stb.
Az Egyesült Államokban elvégzett legújabb vizsgálatok azt igazolták, hogy a magas cukor és gyümölcscukor-tartalmú italok rontják a köszvényes betegek állapotát. A vizsgálók arra a következtetésre jutottak, hogy nemcsak a már köszvényeseknek árt a magas fruktóz (gyümölcscukor) tartalmú gyümölcs, hanem a köszvény kialakulásának kockázatát is fokozza. Így ezek fogyasztása is odafigyelést igényel.
A köszvényben szenvedő betegeknek bőséges mennyiségű folyadékbevitel, akár napi 2,5 litert is ajánlott, ezzel elősegítve a húgysav vizelettel való távozását.
Ez is érdekelhet
Amennyiben a diéta és az életmódbeli változtatások, a bőséges folyadékfogyasztás sem vezetnek eredményre, gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A köszvényben alkalmazott gyógyszerek hatása a húgysav anyagcseréjébe való beavatkozással a húgysavszint csökkentésére irányul.
