A reumás fájdalom szinte mindig lokális, azaz egy adott területhez kapcsolódik, például a térdhez vagy a vállövhöz. Előfordulhat, hogy egy adott struktúrában több helyen jelentkezik, például a kézfej az érintett terület és több ujjban, ujjpercnél is érezhetjük egy időben a fájdalmat. Esetenként egy nagyobb terület egészét is érezheti valaki fájdalmasnak, és nem, vagy csak nehezen tudja meghatározni, hogy pontosan honnan is indul ki a kellemetlen érzés. Ilyenkor a reumatológus vagy ortopédus szakember általában fizikai vizsgálat során enyhe nyomást gyakorol az érintett területre, így mérve fel, hogy hol keletkezik, és merre sugárzik ki a fájdalom. Ezt azért fontos pontosan meghatározni, mert ez az egyik kulcsa annak, hogy kiderítsék, milyen kórkép áll a fájdalom hátterében, és milyen kezeléssel enyhíthetőek vagy szüntethetőek meg a tünetek.
Súlyosbító és enyhítő tényezők
Fontos felmérni azt is, hogy mik azok a tényezők, melyek a reumás fájdalmat súlyosbítják, vagy adott esetben enyhítik. Ehhez az orvos általában megvizsgálja az érintett területet nyugalmi állapotban és mozgatás közben is. Emellett kérdések segítségével feltárja, vajon jellemző-e, hogy hosszú mozdulatlanságot, például az éjszakai pihenést követően fokozottan jelentkeznek a tünetek. A betegek többsége magától is beszámol arról, hogy például egy forró fürdő után javul-e a probléma, vagy, hogy időjárás változás hatására fokozódik-e a panasz.
Egyénenként változó, hogy milyen gyakran okoz panaszt
A vizsgálatok során a szakember igyekszik a fájdalom minőségét és mennyiségét is kideríteni. Előbbinél a reumás fájdalmat az különbözteti meg más fájdalomtípusoktól, hogy jellemzően egy pontban erős, nyilalló érzéssel párosul mozgatás vagy érintés hatására, de gyakran használják a betegek az érzékeny jelzőt is az adott területre, amikor nyugalmi állapotban enyhébbek a tüneteik. A reumás fájdalom mennyiségének meghatározása ennél valamivel bonyolultabb, mivel nemcsak betegenként lehet eltérő, de még az adott páciens esetében is változhat időről időre. Összességében elmondható, hogy a reumás fájdalom - kevés kivételtől eltekintve - kevésbé súlyos, mint az ischaemiás, neuropátiás vagy zsigeri fájdalom. Gyakoriságára azonban sokszor megmagyarázhatatlan ingadozás jellemző, azaz napok, hetek vagy hónapok telhetnek el tünetmentesen, majd hirtelen ismételten "lecsap" a fájdalom. E mintázatot szintén célzott kérdések sorozatával próbálják az orvosok feltárni, ezzel is egy újabb támpontot találva a diagnózishoz.
Több betegségből is fakadhat
Ízületi fájdalmat több betegség is kiválthat, összességében azonban a reumás fájdalmat kiváltó szindrómáknak 7 fő ismérve van. Ezek közül nem mindegyik jelentkezik minden típusnál, jellemzően inkább csak az első négy tünet. Ha azonban ezek közül csak 1-2 szimptóma jelentkezik, előfordulhat, hogy a fájdalomnak teljesen más oka van.
A reumás fájdalmat kiváltó szindrómák 7 fő ismérve:
- a fájdalom egy vagy több ízületet érint,
- a fájdalom az érintett terület mozgatásakor jelentkezik,
- a fájdalom az érintett régiók tapintásával is kiváltható,
- a fájdalommal érintett részek, különösen egy mozdulatlan időszak után merevebbek,
- enyhe mozgatás hatására javulnak a tünetek, ám erőteljes mozgatásra súlyosbodnak,
- az időjárás változás hatására - légnyomás csökkenése, páratartalom emelkedése - a tünetek súlyosbodhatnak,
- az érintett terület fájdalma melegítés hatására enyhül.
Az ízületi fájdalmakat - például a porckopással járó panaszokat - nemcsak azért kell csillapítani, hogy megkönnyebbüljünk, és ne legyen gátja hétköznapi tevékenységeinknek, hanem azért is, hogy ezzel kiküszöböljük a krónikus fájdalmak kialakulását. A fájdalom hosszú távon ugyanis szövődményeket okozhat, és súlyosbíthatja a már meglévő ízületi problémákat, ezért, amennyiben az orvosunk másképp nem javasolja, kezdetben érdemes nem-szteroid gyulladáscsökkentőkkel próbálkozni, melyek célzottan hatnak és a fájdalom enyhítése mellett az ízületi porc egészsége szempontjából is fontos összetevőket tartalmazhatnak. Ilyen vegyület a többi között a glükozamin , ami nélkülözhetetlen az ízületi porc egészséges működéséhez.
Leggyakrabban a porckopás okozza
A reumás fájdalom hátterében leggyakrabban az artrózis , azaz porckopás áll. Ez általában a végtagokat vagy a gerincet érinti, és a csontokat borító porc elvékonyodása, azaz kopása miatt alakul ki. Az oszteoartritisz kialakulásának kockázatát több tényező is befolyásolhatja, például az elhízás, az ízületek túlzott vagy éppen elégtelen terhelése, anyagcsere-zavarok, korábbi sérülések, illetve az öröklött genetikai adottságok.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a betegség 60 év felett a teljes népesség több mint negyedét érinti, de a nőket majd kétszer olyan gyakran (18 százalék), mint a férfiakat (9,6 százalék). Fontos azonban megjegyezni, hogy ez nemcsak az idős emberek problémája, ízületi kopásból származó fájdalmak már a 20-as, 30-as éveikben járóknál is előfordulhatnak, ezért különösen fontos a porckopás első jeleinél annak kezelése, vagy fokozott igénybevétel (például élsport) esetén a megelőzése. A betegséget visszafordítani ugyanis nem lehet, viszont megfelelő gyulladásgátlókkal, fájdalomcsillapítókkal, életmódbeli változtatásokkal enyhíthetőek a panaszok és megőrizhető a mozgási szabadságunk.
Amikor a szervezet önmagára támad
Reumás fájdalommal küzdenek a reumatoid artritiszben szenvedők is. Ez egy olyan gyulladásos megbetegedés, melynek hátterében autoimmun folyamatok állnak, azaz a szervezet immunrendszere tévesen saját sejtjeit támadja. A gyulladás a csontvégeket borító üvegporcot és a csontot is károsíthatja, megfelelő terápia nélkül súlyos, szemmel is jól látható deformitások kialakulásához, később mozgáskorlátozottsághoz is vezethet. Bár kialakulásának pontos folyamata még nem feltárt, a kutatók szerint a családi halmozódás genetikai hajlamot feltételezhet, ám a hibás immunválaszt általában valamilyen külső hatás, például környezeti vagy életmódbeli tényezők váltják ki, ami lehet akár nagyfokú stressz, egy súlyos fertőzés vagy a dohányzás is.
A reumatoid artritiszben szenvedőkre jellemző, hogy tüneteik hullámzóan jelentkeznek, fellángolások és enyhébb időszakok váltják egymást. A betegség nem gyógyítható, de megfelelő gyógyszeres kezeléssel, fizikoterápiával és szükség esetén műtéti beavatkozással jól kontrollálható.
A férfiakat háromszor gyakrabban érinti
Bár a fent említett betegségek azok, melyek a leggyakrabban a reumás fájdalom hátterében állnak, előfordulhat, hogy a panaszokat más kórképek okozzák. Hasonló rohamokban jelentkező fájdalmakat válthat ki például a köszvény , mely egy anyagcserezavarból kialakuló betegség, amiben a vér megemelkedett húgysavszintje miatt nátrium-urát kristályok gyűlnek fel jellemzően az ízületekben. Ezek a kristályok ott helyi gyulladást váltanak ki, melynek következtében az adott ízület - jellemzően az ujjak, lábujjak, boka, térd, csukló vagy könyök - bedagad, felforrósodik, kivörösödik. A rohamok, amilyen gyorsan érkeznek, gyakran olyan gyorsan is múlnak el. Az ismétlődő köszvényes rohamok azonban akár tartós károsodást is okozhatnak az érintett ízületekben, melynek hatására egyre korlátozottabbá válik az adott terület mozgása. A köszvény Magyarországon viszonylag ritkának számít, viszont háromszor gyakrabban érinti a férfiakat, mint a nőket.
A lupus és a Bechterew-kór
Végül, de nem utolsósorban érdemes megemlíteni két másik betegséget is, melyek tünetei között szerepelhet a reumás fájdalom. Az egyik a reumatoid artritiszhez hasonlóan szintén egy autoimmun kórkép, a szisztémás lupusz eritematózusz ( SLE ). Ez a betegség ugyan nem okoz tartós ízületi károsodást, ám gyakran jár reggeli merevséggel és fájdalmas duzzanattal a csuklókon, kezeken és lábakon. Tízszer gyakrabban érinti a fogamzóképes korban lévő nőket a férfiaknál.
Ezzel szemben a Bechterew-kór pont a férfiaknál gyakoribb. Ez egy krónikus degeneratív ízületi gyulladás, mely főképp a gerincet érinti. Általában fiatal korban jelentkezik és súlyos esetben, kezelés nélkül a gerinc teljes elmerevedéséhez vezethet. Ennek a kórképnek a korai figyelmeztető tünetei közé tartozik a gerinc reumás fájdalma.