Sportsérülés: ha már megtörtént a baj

Elég egy apróbb óvatlan mozdulat, és karunk vagy lábunk máris megsérülhet sportolás közben. A legtöbb sportsérülés szerencsére otthon is könnyen gyógyítható.

Ahogy sport, úgy sportsérülés is igen sokfajta van, de néhány közülük jóval gyakrabban fordul elő a többinél. Ilyen a bokaficam, az ágyékhúzódás, a térdszalag-sérülés (és egyéb, a térdet érintő problémák), a sípcsontsérülés, a keresztszalag-szakadás és a teniszkönyök. Összességben a húzódás és a rándulás a két leggyakoribb sérüléstípus a sportolók (úgy a profik, mint a rendszeresen mozgó, de a sportot nem hivatásszerűen végző embertársaink) körében. Utóbbi a szalagokat érinti, amelyeket hirtelen túlnyújt a sportoló, ennek révén pedig megsérülnek vagy deformálódnak, míg a húzódás az izmokat és az inakat károsítja.

sportsérülés, térdsérülés, fájdalom

A legtöbb sportsérülés enyhe vagy közepes mértékű, vagyis minden a helyén marad, de fájdalommal, diszkomfortérzettel jár. Ilyen esetekben otthon is kezelhetjük őket - észben tartva, hogy mivel a sportsérülések igen gyakran lassan gyógyulnak, addig nem szabad erőltetni a sportot, amíg a mozgás nem tűnik ismét teljesen biztonságosnak. És persze vannak esetek, amikor mindenképp orvost kell keresnünk.

Sérülés után így edzhetünk újra A túl korai terhelés veszélyezteti a felépülés sikerét, illetve visszaesést eredményez, ugyanakkor a nem időben megkezdett aktív rehabilitáció időveszteséget okoz. A gondosan felépített sportrehabilitációnak és az edzés megkezdése előtt végzett teljesítménydiagnosztikai felmérésnek köszönhetően a sportoló gyorsan visszarázódhat megszokott életritmusába. Bővebben alábbi cikkünkben olvashat a témáról.

Bokaficam esetén például mindig érdemes szakorvossal beszélni, mert a gyógyulás érdekében általában edzeni kell a megsérült területet - ehhez viszont pontosan tudnunk kell, hogy mit szabad ilyenkor végeznünk, és mit nem. Ráadásul lényeges tudni azt is, hogy a bokán belül hol történt a sérülés.

A leginkább focistáknál és hokijátékosoknál gyakori ágyékhúzódásnál ellenben elég lehet a jegelés és a nyomókötés alkalmazása - hacsak nem duzzad meg nagyon a terület. Ugyanez mondható el a sípcsont fájdalmainál is (amelyek például futás után jelentkezhetnek): a jegelés és a vény nélkül is kapható fájdalomcsillapító szerek alkalmazása számít a legtipikusabb kezelési módszernek - és persze a pihentetés.

A pihentetés jelentőségét persze egyik fajta sérülésnél sem érdemes alábecsülni, de a térdsérüléseknél különösen ajánlott a sportolás hosszabb ideig (gyakran akár hónapokig) tartó hanyagolása, mivel ilyen esetekben maga a járás is nyomást helyez a területre, mely így csak lassan tud gyógyulni. Ugyanígy a teniszkönyök esetében is csak a pihenést lehet javasolni addig, amíg a panasz meg nem szűnik - bár nagyon súlyos eseteknél szteroidinjekció is adható.

Általánosságban nézve kisebb sportsérülések esetén a következők ajánlhatóak a gyorsabb és fájdalommentesebb gyógyulás érdekében.

  • Védjük a sérült területet: sínnel, párnázással, kötszerrel vagy a járást segítő, terhelést csökkentő eszközzel (például mankóval) - azzal, ami leginkább szükségesnek tetszik esetünkben.
  • Korlátozzuk a mozgást, a sportot a gyógyulás alatt: pihenjünk.
  • Jegeljünk: kezdjük meg azonnal, miután megsérültünk - csodákra képes. A sérülést követő első két napban egy-két óránként 20 percig jegeljük a területet, meleg borogatást viszont ne alkalmazzuk, mert csak fokozza a gyulladást. (Szívproblémákkal és cukorbetegséggel élők esetén viszont a bal vállat nem szabad jegelni!)
  • Alkalmazzunk szorítókötést, hogy csökkenjen a duzzanat.
  • Ha pedig megoldható, polcoljuk fel az érintett testrészt a szív szintjénél magasabbra - alapvetően szintén a duzzanat ellen.

A vény nélkül elérhető fájdalomcsillapító gyógyszerek, gélek és krémek, általában elégségesek a sportsérülés gyötrelmeinek enyhítésére. Ha mégsem, akkor érdemes felkeresni orvosunkat - ahogy akkor is, ha otthoni kezelés mellett az érintett testrészt egy-két nap múlva is lényegében használhatatlannak érezzük.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +16 °C
Minimum: +6 °C

Az általában közepesen vagy erősen felhős égkép mellett hosszabb-rövidebb napos időszakokra is számíthatunk. A Dunántúl északnyugati részein azonban naposabb idő valószínű. Napközben kisebb, estefelé már valamivel nagyobb eséllyel alakulhat ki záporeső. Az északi, északkeleti szelet főként az északkeleti, keleti tájakon kísérhetik erős, akár viharos lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet 14 és 18 fok között valószínű. Most pár napig nem kell fronthatástól tartani.