Gyulladás, elváltozás, visszér, agyi kapacitás csökkenése – ezek nem valamilyen egzotikus betegség tünetei. Ezekkel a problémákkal találkozhat mindenki, aki munkaideje nagy részében áll vagy ül. Vagyis bármit csinál - írja a HVG.
Ugyanazt gondoljuk, hogy izmainkat elsősorban a nagy igénybevétellel járó munkakörök terhelik meg, valójában az ülőmunka is számos egészségügyi kockázattal jár. Törzsünk, nyakunk, hátunk és vállunk folyamatos igénybevételnek van ilyenkor kitéve, ami a vérellátottságát is csökkenti, az izmok pedig elfáradnak, elgémberednek . Ha szervezetünket néha nem mozgatjuk meg kicsit, szép lassan leülepszik, a folyamatosan túlterhelt erek kitágulnak, így pedig visszerek alakulhatnak ki, később pedig akár trombózis is - olvasható a cikkben. Üléskor has- és farizmunk sem dolgozik, egy idő után pedig mindkettő elgyengül, utóbbi ráadásul egyensúlyérzékünk romlásával is jár. Az ülőmunka csontunk szilárdságának szintén nem tesz jót.
A sok üléssel járó munka során fontos a megfelelő munkaasztal és szék. Utóbbit olyan magasságba kell állítani, hogy sem görnyedni, sem pedig nyújtózkodni nem egészséges hosszú távon. A környezetünknek ezen felül elegendő helyet kell biztosítania arra, hogy az ember tudjon mozogni – egyszerűen fogalmazva, kicsit fel tudja rázni a vért az ereiben. Amit lehet, tanácsos járkálva, mozogva végezni ilyenkor, például egy telefon lebonyolítása jó okot adhat a sétálgatásra.
Persze ugyanúgy nem tesz jót a hosszabb ácsorgás sem, emiatt gerincünkben, csípőnkben, térdünkben valamint lábunkban megmerevednek az ízületek, ami miatt reumatikus megbetegedések is kialakulhatnak. A munkahelyükön rendszeresen ácsorgók keressenek alkalmat az ülésre is, hátunk, hátizmaink és gerincünk ugyanis csak ülve pihennek igazán.
Ügyeljünk kezünk egészségére
Kézfejünk, karunk is fokozott terhelésnek lehet kitéve bizonyos munkakörök elvégzése során. Főként a gyári munkásoknál alakulhat ki a Raynaud-szindróma, a használt munkaeszköz folyamatos vibrációja miatt. Ez a kézfej ereinek az elhalásával jár, ami érzéketlenné teszi az idegeket és nehezebben kontrollálhatóbbakká, fehérré válnak a csuklók. Tanácsos ilyenkor váltogatni a pozíciónkat és a kezeinket is, illetve a dohányzás is kerülendő, amely a véráramlás lassulásával járhat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A gépelők tipikus betegsége továbbá a kéztőalagút-szindróma is, ami a medianus ideg összenyomása miatt alakul ki. Ilyenkor a magas nyomás csökkenti az ideg vérellátását, emiatt a körülötte lévő inak megdagadnak. A betegségben szenvedők égő érzésre, zsibbadásra és fájdalomra panaszkodnak és maga a kézfej is elveszti erősségét - írja a HVG.
A rendszeres egérhasználatnak is több egészségkárosító hatása van, mivel ugyanazokat a kicsi izmokat és ízületeket mozgatjuk, ami akár gyulladáshoz is vezethet és ideggócok is kialakulhatnak. Ha pedig az egér túl messze van más izmaink is könnyedén elfáradhatnak, vállunkban, sőt hátunkban is. Tanácsos ezért közel tartani az egeret, illetve beszerezni egy csuklónkat is támasztó egérpadot.
Vigyázni kell továbbá a klímákkal is, melyek sok esetben nincsenek kellően kitisztítva, ezért különböző baktériumokat, vírusokat vagy spórákat juttathatnak a levegőbe, keringetve azokat légzőszerveink előtt. Így kerülhet be a tüdőnkbe például a legionellosis baktériuma is, amely gyulladást okoz.
Ez is érdekelhet
Forrás: HVG
