A téli időszakban a hűvös, csapadékos időjárás, valamint az influenza és más vírusok miatt gyakoribbak a megfázások és az egyéb légúti betegségek, mint az év többi részében. Ezek legjellemzőbb tünete a köhögés, amelynek hátterében több dolog is állhat, és bizonyos esetekben komolyabb betegség tünete is lehet.
Nem mindegy, milyen a köhögés
A köhögés funkciója, hogy eltávolítsa a torkot vagy a légutakat irritáló szennyeződést, váladékot. Típusa szerint megkülönböztetünk száraz és nedves/hurutos köhögést. A száraz köhögés során nem termelődik váladék és sokszor köhögési rohamokkal, égő és fájó mellkassal jár együtt.
„Általában fül-orr-gégészeti eredetű probléma váltja ki, de reflux, tüdőbetegségek (pl. tüdőfibrózis), asztma, légúti daganatok, vagy nem ritkán szívelégtelenség is okozhat ilyen panaszt. Ezek sok esetben kölcsönhatásban vannak egymással. Ha az alvás elején köhög valaki, akkor a fül-orr-gégészeti eredet a legvalószínűbb. Ha egész éjszaka, akkor a tüdővel van gond, ha pedig csak hajnalban, akkor asztma vagy reflux a kiváltó ok. Egyes gyógyszerek, például a vérnyomáscsökkentők bizonyos csoportjának (ún. ACE gátlók) mellékhatása is okozhatja. A koronavírus-fertőzésnek is a száraz köhögés az egyik leggyakoribb tünete, ezért, ha láz és a fáradékonyság is társul hozzá, maradjunk otthon a tünetek megszűnését követően még legalább két napig” – ismertette dr. Várdi Katalin, a Budai Egészségközpont pulmonológus, szomnológus, orvosi rehabilitációs szakorvosa.
A hurutos köhögés főként vírusos vagy bakteriális felső légúti fertőzések esetén fordul elő, és bőséges váladékürítéssel jár. A megfázás, az influenza és a tüdőgyulladás mellett számos egyéb betegség kísérő tünete lehet.
A pontos ok meghatározásában fontos szerepe van a váladék minőségének. Például a színes, zöld köpet bakteriális gyulladást jelez, az asztma pedig a száraz köhögés mellett kocsonyás, színtelen váladékkal is járhat. A véres köpet egy egyszerű gyulladás vagy egy kisebb ér megrepedésének következménye is lehet, de súlyosabb esetben akár tüdőembólia, esetleg tüdő- vagy hörgődaganat, illetve komolyabb gyulladás (például tüdőtályog) jele is lehet. Ezekben az esetekben azonnali kivizsgálásra és kórházi kezelésre van szükség.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A köhögést ki kell vizsgálni, amennyiben 3 hétnél tovább tart, vagy a beteg állapota egyre romlik. A gyulladás okozta köhögések gyógyszeres kezeléssel általában néhány hét alatt elmúlnak, de akár gyógyszer nélkül is túleshetünk rajtuk.
A 6 hétnél hosszabb köhögés már krónikusnak számít. Ilyenkor súlyosabb betegség állhat a háttérben, ezért mindenképp vegyük komolyan, és nézessük meg magunkat szakemberrel.
Fáradtan ébredsz? Töltsd ki alvászavar tesztünket!
Amennyiben ezek a tünetek jelentkeznek, azonnal forduljunk orvoshoz:
- véres köpet
- gyors, nehéz vagy fájdalmas légzés, légszomj
- elhúzódó, magas láz
- mellkasi-háti fájdalom
- ájulásérzés
- elkékülő ajak
A köhögéshez sokszor gyakori torokköszörülés, krákogás is társul, de akár a köhögéstől függetlenül is előfordulhat. Csakúgy, mint a köhögést, ezt is számos ok kiválthatja, egyebek mellett allergia, reflux, irritáló környezet (pl. száraz levegő, por), de a gyengébb hangszalagok vagy akár pszichés tényezők is állhatnak a háttérben. Ilyenkor érdemes kerülni az irritáló tényezőket, és ha így sem múlnak a tünetek, akkor alapos kivizsgálás javasolt. Elsőként fül-orr-gégész felkeresése ajánlott.
Tippek megelőzéshez és kezeléshez
Általánosságban sokat tehetünk a megelőzésért már azzal is, ha:
- kerüljük a dohányzást és a szennyezett levegőt, hiszen ezek irritálhatják a légutakat;
- erősítjük immunrendszerünket: kiegyensúlyozott étrenddel és rendszeres testmozgással csökkenthetjük a fertőzések esélyét;
- párásítót használunk a száraz levegő okozta irritáció megelőzésére.
„A kezelés tekintetében más a teendő, ha a köhögés orrdugulással vagy náthával kezdődött és más, ha egyből a köhögés jelentkezett. Szintén más a teendő láz, illetve színes vagy véres köpet esetén. A kezeléshez meghatározó a köhögés időpontja is. Kezdetben a vény nélkül is kapható orrspray használata, az immunerősítés (D-vitamin, C-vitamin szedése) és főként az alvás segít sokat” – mondta dr. Várdi Katalin.
Ez is érdekelhet
Száraz köhögés esetén a párásítás és az inhalálás mellett érdemes kipróbálni a sószobát és a különféle sóeszközöket is, amelyek gyakran segítenek a probléma megszüntetésében. A köptetők adagolását javasolt orvossal egyeztetni, mert ha szükségtelenül használjuk, akkor feleslegesen is köhögtet. Köhögéselnyomó gyógyszert pedig csak orvos tanácsára szedjünk. A hurutos köhögés leginkább a köpet javításával kezelhető, ami a legjobban fiziológiás sóoldattal történő inhalálással érhető el.
A köhögést és a krákogást is számtalan ok kiválthatja, éppen ezért fontos, hogy ne akarjuk magunkat diagnosztizálni. A megfelelő diagnózis és kezelés megállapításához komplex megközelítésre és részletes állapotfelmérésre van szükség. Ez magában foglalhat például fül- orr-gégészeti, légzésfunkciós, gyomor-bélrendszeri vizsgálatokat, a mellkas képalkotó felvételeit (röntgen és/vagy CT), hörgőtükrözést, allergiatesztet, továbbá kardiológiai és hasi ultrahangvizsgálatot is” – hangsúlyozta a szakember.
Legjobban: