A népesség 79%-a érintett valamilyen rizikótényezőben, ebből fokozott veszélyszintet jelentő rizikófaktor(ok)kal rendelkezik a népesség 27%-a. Ezen adatok alapján számolva, évente 40-45 ezer szív és érrendszeri eredetű haláleset bekövetkezése prognosztizálható.
Ijesztő adatok
A WHO adatai szerint az egész világon a szív- és érrendszeri betegségekre visszavezethető halálokok mindenütt meghaladják az 50%-ot. Ezért a rizikófaktorok alapos felderítésére szólították fel az országokat. Szintén jelentős előrelépés, hogy míg évtizedeken keresztül csak a koszorúér-betegségek rizikójával foglalkoztak, ma már a teljes szív és érrendszeri betegségprofil rizikófaktorait igyekeznek feltérképezni, köztük a magas vérnyomást, a lipid anyagcsere zavart, a dohányzást, a fizikai inaktivitást és a nem megfelelő táplálkozást is mint a legjellemzőbb rizikófaktorokat. A magyarországi vizsgálat is ezek figyelembevételével történt. A vizsgálat megállapította, hogy a háziorvosi praxisban megjelentek csaknem 80%-a testsúlytöblettel rendelkezik. Magas vérnyomás (140 Hgmm felett) a férfiak 43.8%-ában, míg nőknél 39,7%-ban volt kimutatható. A teljes koleszterin érték az esetek 66%-ban (férfi) illetve 69%-ban (nő) a kóros értéktartományban helyezkedett el. Magas volt a kóros triglycerid szint előfordulása, amely a korral és a testsúlytöbblettel együtt mozgott (romlott). A férfiak 17 illetve a nők 13%-ában találtak kóros vércukor értékeket (több, mint 6,1 mmol/l, normál: 4,1-5,2 mmol/l). A férfiak több mint 50%-a dohányzik, a felmérés alapján a nőknél ez a szám jellemzően kevesebb. A vizsgált egyéneknek csak 28%-a tartotta táplálkozását helyesnek és rendszeresnek (saját maguk választhattak a felsorolt kategóriákból). A kérdezett személyek kb. fele végzett szabadidejében értékelhető és rendszeres fizikai aktivitást.
Súlyos következmények
Nemzetközi kutatások bizonyították, hogy a magas vérnyomáson és dohányzáson túl az elhízás, a zsíranyagcsere zavarok és a fizikai inaktivitásból eredő szövődmények, betegségek és szindrómák ugyanolyan mértékben növelik a szív és érrendszeri megbetegedésből eredő halálozásokat, ezért fontos mindezeket együtt vizsgálni. A kutatás a következő fontosabb tényeket állapította meg többek között: Rizikófaktor-pozitív a népesség 79%-a, ennek részeként pedig az önmagában is fokozott rizikószintet jelentő rizikófaktor(ok)kal rendelkezik a népesség 27%-a. A fokozott rizikójú betegeknél átlagosan négy rizikófaktor fennállása kalkulálható. A fokozottan veszélyeztetett lakosság körében tehát a rizikófaktorok halmozódnak, ami a fokozott kockázat oka és következménye is egyben. Nemzetközi adatok alapján a fokozottan veszélyeztetettek körében a várható halálozás 1,9% körül mozog, a felmérés alapján ezt a magyarországi érték meg fogja haladni. Így ezen népességcsoportban évente 40-45 ezer szív és érrendszeri eredetű haláleset bekövetkezése prognosztizálható.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
