A testünkben a vér zárt rendszerben kering. A véredények, más szóval az erek, funkciójukat tekintve alapvetően három csoportra oszthatók. A verőerek vagy artériák az oxigéndús, tápanyagban gazdag vért szállítják a szervek, szövetek felé. A gyűjtőerek vagy vénák a szövetekből viszik az elhasznált, oxigénben és tápanyagban szegény, széndioxidban és anyagcseretermékekben gazdag vért a tüdő, majd a szív felé. A két rendszert a hajszálerekből felépülő hálózat, a kapillárisok kötik össze.
A hajszálerek sűrűn át- és átszövik a szervezetet. Bizonyos szervekben - így például a szem érhártyájában, a vesekéregben - nagyon sűrűn találhatók meg. Szinte túlzás nélkül állíthatjuk, hogy közvetlenül a sejtekig szállítják az élet fenntartásához nélkülözhetetlen anyagokat. A vékony érfalon és az eret alkotó sejtek közötti nyílásokon keresztül cserélődnek ki az anyagok a vér és a sejtek között.
A kapillárisokat is megtámadhatják különböző betegségek, melynek hatására azok sérülékennyé, törékennyé válnak, környezetük bevérzik. A kapillárisok fokozottabb sérülékenységét egy igen egyszerű és szellemes módszerrel lehet vizsgálni. Az eljárást Rumpel-Leede-próbának nevezik. A felkarra helyezett vérnyomásmérő-mandzsettát felfújják olyan nyomásértékre, hogy az akadályozza a vénás vér elfolyását, de ne gátolja az artériás vér beáramlását. A vérnyomásmérőt 3-5 percig felfújva hagyják a karon. A könyökhajlatba felrajzolt 5 cm átmérőjű körben 10 perc múlva megszámolják az apró, pontszerű bevérzéseket. Normális esetben ennyi idő alatt a vizsgált bőrterületen maximum 10 ilyen kicsiny bevérzés keletkezik.
A hajszálerek elsősorban különböző gyulladásos betegségekben válhatnak sérülékenyebbé, bár nőknél - vélhetően hormonális hatások következtében - gyakrabban alakulnak ki már enyhe fizikai erőbehatásokra is kisebb bevérzések, véraláfutások a bőrben. Gondoljunk csak azokra az apró kék és lila foltokra, melyek leggyakrabban a comb- és csípőtájékon jelennek meg, és eredetükkel olykor igen nehéz elszámolni. Pedig kialakulásukhoz néha elegendő észrevétlenül nekiütődni egy asztal sarkának. Ehhez hasonlóan az idősebbek is hajlamosabbak a bőrbevérzésekre, már igen kis sérülések esetén is. Náluk a zsírpárnák elvesztésével, a bőr vékonyabbá válásával és a hajszálerek falának fokozott szakadékonyságával magyarázható az állapot. Ezekre a problémákra igen jótékony hatású a rutint és aszkorbinsavat tartalmazó szer.
Gyulladásban a hajszálerek kitágulnak, faluk könnyebben sérül. Gyulladásos eredetű vérzékenységgel találkozunk például a fogínyvérzések döntő többségében, amikor az ínygyulladásért a fogkőképződésen kívül a szájban található baktériumok is okolhatók. De a gyulladás miatt tapasztalható a fokozott orrvérzés is, amikor például náthásak vagyunk.
Léteznek úgynevezett autoimmun betegségek, amikor a szervezet saját maga - jelen esetben a hajszálerek - ellen fordítja a védekezőképességét. Gyakran gyógyszerek, vegyszerek, de kutya- vagy macskaszőr is okozhat úgynevezett allergiás bőrbevérzést, amikor a hajszálérgyulladást ezek az allergénnek nevezett anyagok váltják ki. A gyulladás következtében a vörösvértestek átlépnek az érfal apró sérülésein, így a bőrön jellegzetes, sötétbíbor színű pontszerű bevérzések jelennek meg. Ezek a bevérzések olykor a veséket is érinthetik, és a vizeletben ilyenkor vörösvértestek jelennek meg. Rendszerint a gyógyulás néhány héten belül teljes, de olykor maradandó vesekárosodás is kialakulhat.
Noha a fenti tünetek csak ritkán utalnak súlyos kórállapotra, elhúzódó vérzékenység, pontszerű bőrbevérzések vagy máshol megjelenő vérömlenyek esetén mindenképpen forduljunk orvoshoz, mert már egy egyszerű vérvizsgálattal is komoly betegségek megléte igazolható vagy zárható ki. XI.évf./6.sz.