"Régóta ismert, hogy a gombák kereskedelmileg értékes fehérjék tömegtermelésére képesek" - mondja Charles Peter Romaine "A gombák ideális eszközei a biogyógyszerek gyártásának, amellyel az emberi betegségek széles skálája kezelhető. Idáig azonban még senki sem alkalmazta ezeket."
Dr. Romaine a Penn Egyetem növénytan professzora és kollegája, Xi Chen az Agaricus bisporus-szal, egy világszerte gyakori és ehető gombafajjal végeztek kísérleteket. A szakemberek szerint a genetikailag módosított gombák használatával gyógyhatású fehérjék termelése megoldható lenne, pl. oltóanyagok, ellenanyagok, hormonok (inzulin) vagy kereskedelmi enzimek pl. a biofolyadékok celluláza - tájékoztat a MediPress.
"Kb. 500 betegség és genetikai rendellenesség orvosi kezelése ismert az emberi géntechnika jóvoltából, nemsokára azonban betegségek ezreire lesznek elérhetők új gyógyszerek" - mondta Dr. Romaine. "Olyan új fehérje-alapú gyógyszerek tömegtermelésére van szükségünk, amelyek gazdaságosak, biztonságosak, és gyártásuk gyors. Véleményünk szerint a gombák használata ilyen lehetnek a jövőben."
A génmanipulált gombák létrehozásánál a kutatók egy bakteriális DNS kör alakú darabkájához (ún. plazmidhoz) egy gént kapcsolnak, amely a hygromycin (antibiotikum) rezisztenciáért felel, és a plazmid az ún. Agrobacteriumban sokszorozódni képes.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"A hygromycin rezisztencia gén egy jelző gén, amely segíti a génmódosított gombasejtek kiválasztását a nem génmanipuláltak közül" - magyarázta Dr. Romaine. "Ezután fogunk egy gyógyszer-gént, amely nem része a gomba genetikai állományának, és álcázzuk a gomba gének szabályozó elemeivel. Ezeket a genetikai elemeket a plazmidba ültetjük, és visszahelyezzük a baktériumba" - részletezte az eljárás lényegét a szakember.
A kutatók ezt követően kis gombadarabkákat vágnak, és hozzáadják ezeket a megváltoztatott baktériumokat tartalmazó edénybe. Néhány nap múlva, a baktérium szaporodási periódusa végén a plazmid egy része egyenesen a gombasejtbe jut, és a betelepített gén a gomba kromoszómájába épül. Ezután a kutatók a gombasejteket hygromycin hatásának teszik ki. Az antibiotikum megöli a normál a sejteket, ezáltal elkülöníti ezeket a genetikailag módosított, rezisztens sejtektől.
A gén kifejeződésének mértéke (azaz például a termelt gyógyszer mennyisége) többek között attól függ, hogy az átvitt gének a gomba kromoszóma mely részére épülnek be. A kutatók szerint a biotermékek termelési folyamata gyorsabb és olcsóbb lehet a gombákkal, mint a hagyományos technológiákkal. A gombatörzsek azért is alkalmazhatók kereskedelmi technológiákban, mert a hűtőbe téve vegetatív csírává alakulnak, a gyógyszerek előanyagai pedig hetek alatt elkészíthetők. "A gomba-alapú biotechnológiák a nagy gyógyszercégektől nem követeli meg a drága infrastruktúra bevezetését" - mondta Dr. Romaine.
Ez is érdekelhet
(stop.hu)
Legjobban: