Valójában nincs egyetlen olyan tünet sem, ami 100 százalékosan bizonyítaná a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását, de bizonyos tünetek megjelenése valószínűvé tehetik e betegségek diagnózisát. A kórisme megerősítése, a betegség súlyosságának megítélése műszeres vizsgálatokkal történik. A figyelmeztető jelek, a tünetek sokszor csak előrehaladott állapotban jelentkeznek.
Szívdobogásérzés
A beteg felgyorsult szívdobogást érez, ami zavaró, fájdalmas érzés számára. A szapora szívverést (tachycardia) gyakran az érzelmek váltják ki, de a háttérben lehet szívritmuszavar is. A szívdobogásérzés szokványos jelenség a nagyobb fizikai megterhelés után megpihenőknél, csak akkor ad okot aggodalomra, ha erőssége nem áll arányban a terhelés nagyságával, vagy a kiváltó ok ismeretlen.
A szívdobogásérzés lehet szabályos (ilyenkor a szívverés szabályos ritmusban folytatódik) és lehet szabálytalan is. Az első esetre leggyakoribb példa a kamra feletti területről kiinduló, rohamokban jelentkező szapora szívverés.
Az extraszisztolé (soron kívüli szívverés) a szokványos szívösszehúzódások mellett megjelenő szívverés, amely megzavarja a szívritmust. Az is előfordul, hogy minden egyes extraszisztolét egy-egy rövid szívmegállás követ (a pitvari extraszisztolé esetén), amit a beteg mellkasi fájdalomként él meg. Az említett okokon és a különböző szívbetegségekben szenvedőkön kívül extraszisztoléról gyakran panaszkodnak a túlságosan aggodalmaskadó, idegeskedő emberek és a hipochonderek is, azt gondolván, hogy súlyos szívbetegségük van, noha jó egészségi állapotnak örvendenek. Ez az úgynevezett szívneurózis.
Pitvarremegés
A szívdobogásérzés oka lehet a pitvarremegés (pitvarfibrilláció) is. Ilyenkor a pitvarfülcsék izomrostjainak rendszertelen aktivitása nem eredményez hatásos pitvari összehúzódást, és a kamrák összehúzódása is szabálytalan lesz. A pitvarfibrillácio az elektrokardiogrammon (EKG) számban és kitérésben szabálytalan, ún. F-hullámot (fibrilláció-hullám) eredményez a normális működést jellemző P-hullám helyett. Időskorú embereknél az érelmeszesedés, fiataloknál a kéthegyű (mitrális) billentyű elváltozása a leggyakoribb ok. Kezelésként a megfelelő szívritmus-szabályozó gyógyszerek adása szükséges.
Syncope cardialis
A fenyegető eszméletvesztéssel, szédüléssel, verítékezéssel, fülzúgással, sápadtsággal, átmeneti látászavarral járó rosszullét oka általában neurovegetatív szabályozási zavar. A syncope cardialis (más néven lipothymia) a különböző szívbetegségek miatt kialakuló agyi vérellátási zavar, többnyire átmeneti eszméletvesztéssel. Ezek a rosszullétek hirtelen erőkifejtés vagy erős érzelmi felindultság esetén egyébként egészséges embereknél is jelentkezhetnek. Ha a kóros állapot elhúzódóvá válik, a beteget stabil oldalfekvésbe kell fordítani, és azonnal orvost kell hívni.
A különböző szívbetegségek (aortaszűkület, veleszületett szívhibák, tüdőbetegség okozta jobb oldali szívtágulat) és szívritmuszavarok hasonló tüneteket okozhatnak és a nem szíveredetű betegségeket is kísérhetik hasonló tünetek (pl. súlyos vérszegénység, epilepszia, alacsony vérnyomás, hisztéria, tüdőembólia, mérgezések). A lipothymiás rosszullétet az alacsony vérnyomásúaknál akár egyszerű orvosi beavatkozás is kiválthat, de létrejöhet komolyabb beavatkozás, például mell- vagy hasüregi punkció következtében is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Szívelégtelenség
A szívelégtelenség minden szívbetegség végkimenete, ilyenkor a szív nem képes többé ellátni a szervezetet a szükséges vérrel. Számos oka lehet, ezek közül az esetek 95%-a az alábbi elváltozások következménye:
- A billentyűhibák (elégtelenség vagy szájadékszűkület) gyakran fertőzéses eredetűek, de a billentyűk betegsége lehet veleszületett is. A billentyűhiba a szívizom károsodása nélkül is akadályozza a megfelelő működést, és túlterhelést okoz.
- A magas vérnyomás az erekben fellépő fokozott nyomást jelent, ami a szívet állandó, túlságosan nagy erőkifejtésre kényszeríti, hosszú távon fokozottan megterheli, majd károsítja a szívizomzatot. Gyakran kíséri koszorúér-károsodás is.
Minden, ami akadályt képez a vér útjában, megterhelést jelent a szívnek és gyakran kóros elváltozást hoz létre a szűkület felett. Például a magas vérnyomás kezdetben a főverőér kezdeti szakaszát és a bal kamrát terheli meg, míg a tüdőbetegségek következtében létrejövő elváltozások először a jobb kamrát terhelik. Ugyanígy, minden szívelégtelenség az előtte levő területeken okoz tüneteket, például a bal kamra elégtelenségével tüdőödéma (pulmonáris hipetónia) társulhat.
A bal és a jobb szívfél elégtelenségének kezelésekor közösek az életmódbeli- és étrendi változásokat ajánló tanácsok (kerülni kell az elhízást, ajánlott a mérsékelt fizikai megterhelés) és a vízhajtó gyógyszerek szedésén alapuló terápia.
Sokk
A sokk (shock) keringési és oxigénellátási zavarral, a káros anyagcsere-termékek felszaporodásával járó, az egész szervezetre kiterjedő működési elégtelenség. Kialakulhat a sokk szívelégtelenség miatti értónusvesztés és nagy mennyiségű vérvesztés következtében is. A sokk kiváltó oka lehet szív eredetű (miokardiális infarktus, tachycardia, heveny szívburokgyulladás, szívelégtelenség végső stádiuma), de okozhatja heveny allergiás reakció (anafilaxiás sokk), mérgezés vagy vérvesztés (külső vagy belső vérzés), kiterjedt égés, hányás vagy elhúzódó hasmenés következtében kialakuló kiszáradás, fehérjehiány valamint mellékvesekéreg elégtelenség is.
Ez is érdekelhet
A tünetek az artériás vérnyomás akut csökkenésével állnak kapcsolatban: a bőr - főleg a végtagokon - hideg és szürkén sápadt. A légzés felületes, a szívverés felgyorsul, gyakran a percenkénti 140-et is meghaladja, a pulzus nehezen tapintható. A sokk prognózisa akkor a legkedvezőtlenebb, ha hátterében visszafordíthatatlan szívelégtelenség áll. A halálozási arány annál magasabb, minél idősebb betegről van szó.
