Hogy milyen hónapban születtünk, hatással lehet arra is, milyen krónikus betegségben szenvedünk majd az életünk során - idézi egy friss kutatás eredményeit az Iflscience. Az eredetileg a Medicina Clínica folyóiratban megjelent kutatás nem állapít meg ok-okozati összefüggéseket, mégis érdekes kapcsolatot tárt fel a születési hónap, illetve bizonyos betegségek előfordulásának gyakorisága között.
"Különös összefüggéseket igazoltunk a születési hónap, illetve bizonyos krónikus betegségek és hosszú távú egészségügyi problémák előfordulása között" - mondta a tanulmány szerzője, Jose Antonio Quesada professzor a The Telegraphnak. A kutatásban csaknem 29 ezer ember adatait használták fel olyan módon, hogy összevetették a vizsgált személyek egészségügyi adatait a születési dátumukkal. Arra jutottak, hogy a szeptemberben született férfiaknál háromszor nagyobb valószínűséggel alakultak ki pajzsmirigybetegségek a januári születésűekhez képest, míg a júliusban világra jött nőknél 27 százalékkal nagyobb az esély a magas vérnyomásra. Kedvező hatással lehet azonban a június környéki születés, az ekkor világra jött férfiaknál 34 százalékkal alacsonyabb a depresszió, nőknél pedig 33 százalékkal kisebb a migrén kialakulásának valószínűsége.
A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozták: egy betegség kialakulására számos tényező hatással lehet a környezeti faktoroktól a testsúlyon át a fizikai aktivitás mértékéig. Bizonyos tényezők ugyanakkor szezonálisan hatnak a kismamákra, ezzel pedig a magzat fejlődését is befolyásolhatják. Nyáron például a napsütés hatására a D-vitamin szintje is magasabb a várandós nő szervezetében, de bizonyos pollenek, vagy vírusok is rendszerint egy-egy időszakhoz köthetőek. Nem egyszerű lemodellezni, hogy ezek milyen hatással lehetnek a magzati fejlődésre, az azonban jól látszik a kutatók szerint, hogy még a későbbi életszakaszban is hozzájárulhatnak bizonyos betegségek kialakulásához.
Legjobban: